Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat

86. szám. 141 A vizi társulat feloszlása (mellőzve természetesen a csőd esetében más torvények következtében bekövetkező megszűnési esetet), történhetik közgyűlési határozat által, s végül egyesülés következtében (98. §.). A felosztási eset ép úgy a vizi-könyvbe iktatandó, miként a társulat alakulása s más főbb momentumai rendszerint beiktattatnak (99. §.). A feloszlott társulatra nézve az a vagyonjogi elv mondatik ki, hogy a társulati tartozások kielégitése után a fenmaradó vagyon a társulati tagok hozzájárulása arányában megosztandó, az ebbeli teendőkkel pedig másféle törvényszerű intézkedés hiányában az igazgatóság bizatik meg (100. §.). A vízrendezési társulatoknál nagy fontosságú az ártérfejlesztés munkálata. — Ezen munkálatnak hivatása megállapítani azt a térséget, a melynek védelme, illetőleg biztosítása, mentesítése a szándékba vett munkálat által el lesz érendő, s így természetesen e területen fekvő minden egyes birtokrészlet a munkálathoz való hozzájárulásra lesz hivatva (102. §.). Ezen ártérfejlesztési munkálattal kapcsolatos az u. n. osztályozás, vagyis az a munkálat, a mely az egyes fekvőségeket a szerint, a mint a védekezés folytán nagyobb^kisebb előnyben részesülendnek, a hozzájárulás tekintetében nagyobb vagy kisebb arányban igénybevehetőnek jelöli ki. Igen kívánatos, hogy az ártérfejlesztési munkálat és a hozzájárulási kulcs lehetőleg közöa egyetért4ssel állapíttassák meg, minthogy azonban, főkép ott, a hol a kisebbség átalában a munkálat szükségét nem látja be, s igy társtílat alakítását sem akarja, ez nem gondolható, szükséges volt a közös egyetértés hiányára kötelező szigorú intézkedéseket fölvenni s egész eljárást megállapítani. E szerint az ártérfejlesztési munkálat műszakilag készítendő (102. §.), a mi ugyan máskép alig képzelhető, miután felmérések és lejtmérések nélkül egyátalában a munkálat meg sem állapitható, ezen elvnek kimondása mindazáltal mégis — habár magától értetik — czélszerűnek látszott. Az igy elkészült munkálat az érdekeltek által leendő megbirálás, illetőleg felszólalásaik eszközölhetése végett alkalmas helyen 30 napon át közszemlére teendő; a felszólalások pedig egy, a közgyűlés által kiküldött, bizottság elé utasíttatnak (103. §.); a bizottság határozata ellen az illető alispánhoz lehet folyamodni (104. §.). Ha az ártérfejlesztés igy meg lett állapítva, következik az osztályozás és a hozzájárulási kulcs megállapítása, s e részben ugyanaz az eljárás alkalmaztatik, a mely az ártérfejlesztési munkálatnál irányadó (105. §.). Az igy létrejött adatok alapján egy ártéri telekkönyvet kell készíteni, a melynek egy példánya a vizi-könyv okmánytárába helyezendő el, hogy mindenki szükség esetén bő tájékozást szerezhessen magának az illető munkálatok részleteiről (107. §.). A közérdekből a közmunka- és közlekedésügyi minister elhatározása folytán szervezendő társulatok működésére nézve az e részben az 1884 : XIV. törvényczikkbe felvett intézkedések a jelen javaslatba is átvitettek. Igy a javaslat 108. §-a megfelel az 1884: XIV. t.-cz. 20. §-ának, » 109. » n » » » 21. „ » 110. *••'•'»''-» » ii 22. » » Ili. n » » » n "*• » Maguk a vízrendezési társulatok fontos közérdekű vállalatok, s mint ilyenek többrendbeli törvényes kiváltsággal ruháztatnak fel; igy vagyonuk végrehajtása tekintetében (116. §.), pénzügyi zavarok keletkezése alkalmával (119. §.), járulékaik természetére nézve (117. és 118. §.) és járulékaiknak adó utján beszedése tekintetében határozottan előnyöket nyertek. Ezen előnyökkel szemben, de főkép e vállalatoknak a közérdekre ép ugy, mint a közgazdaságra kiható nagy fontosságánál fogva, a társulatok működését bizonyos állami ellenőrzés alá kellett venni. A javaslat e czélból kimondja, hogy a minister minden ilyen társulathoz megbízottat rendelhet ki (113. §.). Ezen ministeri megbízott föladata: a társulatot működésében folytonosan figyelemmel kisérni, s a felett őrködni, hogy az működésében a törvény, az alapszabályok és a közgyűlés határozatai értelmében járjon el; ez okból ép ugy az igazgatósági ülésekben, mint a közgyűlésekben részt vehet, a határozatok ellen tiltakozhatik. Ily tiltakozás esetében mindazáltal a minister határoz végleg. — Pénzügyi zavarok vagy a társulat működésének megakadása esetén ezen megbizott ministeri biztossá nevezhető ki, illetőleg a minister külön ministeri biztost rendel ki (119. §.). Ez a biztos már többé nem ellenőrzi, hanem maga kezeli — az igazgatóság és a közgyűlés helyett — a társulat ügyeit. Hasonló intézkedéseket tartalmaznak már az 1871: XXXIX. törvényczikk 25. §-ban, valamint az ezt kiegészítő 1879: XXXIV. t.-cz. 16. §. Ezen ministeri biztos vezetése mellett létező rendkívüli állapot mindazáltal legfölebb 2 évig tarthat, s ezen idő elteltével a biztos Összehívja a közgyűlést, mely ismét igazgatóságot választ. Ha mindazáltal a minister a körülmények folytán indokoltnak találná, vagy ha az érdekeltek maguk kérelmeznék, 2 évnél hosszabb ideig is rendelhető ki ily biztos. A vízrendezési társulatok egyik főczélja az árveszély elleni intézkedés levén, a javaslat intézkedik, hogy a társulatok épen árveszély esetén kellő pénzerő felett rendelkezzenek s ez okból, hasonlóan a jelenlegi gátrendőrségről szóló törvényünk (1871: XL.) 9. §-ának rendelkezéséhez, megkívánja, hogy minden tár-