Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
140 86. szám. zásával alakult társulatok, egyeseknek még oly igazolt körülményei folytán is talán ismét szétoszoljanak, ez okból csakis közgyűlési határozat folytán és csak az esetben lehetséges a társaságból való kirekesztés, ha ezt a társaság czélja szükségessé teszi; e fölött a minister határoz, s végül a társulati tag teljes kártalanitásban részesül (80. §.). Közérdek szempontjából bizonyos körülmények közt a kormány kezébe kell adni azt a jogot, hogy árvédelmi társulat alakitására az illető érdekelteket kényszerithesse, e részben a javaslat 81. §-ába átvétetett egyszerűen az 1884: XIV. törvényczikk 3. §-a. A társulati alapszabályok föpontozatait a 82. §. foglalja magában. Az alapszabályokban felvett pontozatok közül némelyeket a törvény által még külön kellett részletesebben is szabályozni, s igy ezeknek a teljes önkény alól kivonását eszközölni. így mindenekelőtt a határozatok hozatalának módja, vagyis a szavazási jog iránt elvül kimondatik, hogy vízrendezési társulatoknál ez az érdekeltség aránya szerint gyakorlandó; miután ily társulatoknál — a mint ez már több izben kifejtetett — a tagoknak nem egyéni viszonya, hanem területük nagysága bir döntő jelentőséggel, szükséges volt e részben ezt a szavazási jog gyakorlásánál is érvényre hozni. Ezen elvnek a gyakorlatban keresztülvitele végett az alapszabályokban meg kell jelölni az érdekeltség azon legkisebb fokát, mely egy szavazatra jogosit; és hogy minden egyénnek mód adassék tagsági jogainak gyakorlására, a kevesebbel érdekelteknek képviselő által való szavazása engedtetik meg (83. §.). Az igazgatóságra nézve a következő főelvek vétettek föl: az igazgatóságnak legalább 3 személyből kell állani; miután coilegiális testület kevesebb személyből alig képzelhető, de különben is az igazgatósági tevékenység több személyt igényel. Az igazgatóság tagjai a társulat tagjaiból vagy meghatalmazottaikból választatnak, ezt az érdekeltség szüksége teszi kívánatossá (84. §.). Az igazgatóság tagjai a vizi-könyvbe bevezetendők, hogy ekkép a hatóság épugy, mint az érdekelt harmadik személyek bármikor az illető személyek iránt tájékoztatva lehessenek; egyúttal kijelölendők azon igazgatók, kiknek kezéhez a társulatot illető kézbesitések jogérvényesen történnek (85. §.). Az igazgatók harmadik személyek irányában a társulat nevében járnak el (86. §.), működésük által a társulat lesz kötelezve és jogositva ; e részben harmadik személyek irányában a törvényjavaslat csak egy megszorítást tesz és ez a kölcsönfölvétel esete. Kölcsönök kötésére mindig a közgyűlés felhatalmazása (sőt a minister jóváhagyása) szükséges (87. és 92. §.). Maga a társulat igazgatóinak hatáskörét tetszés szerint korlátozhatja; ez a korlátozás azonban csak benső viszony és kifelé — harmadik személyek tekintetében — nem bir hatálylyal (88. §.). A közgyűlésre (mint a társulati közakarat első nyílvánulására) nézve a törvényjavaslat csakis a főbb elveket tartalmazza: megkivánja, hogy évenkint legalább egyszer közgyűlés hivandó egybe, hogy a meghívóban a közgyűlés tárgyai kitétessenek, s hogy közgyűlési határozat átalában csakis a meghívóban felemlített tárgyakról hozattassék, miután fel kell tételezni, hogy az illetők, ha a tárgyalás alá került ügy iránt kellően értesítve lettek volna, a tárgyalásra magára tényleg eljöttek volna. E szabály alól az egyedüli kivételt az oly indítvány képezi,mely újabb közgyűlés összehívására irányul, s mely a dolog természeténél fogva nem is érdemleges tárgyat, hanem inkább alakiságot érint (89. §.). A rendes évi közgyűlésen vagy esetleg az alapszabályok által megállapított módon összehívott közgyűlések mellett, módot kellett nyújtani a tagok bizonyos számának arra, hogy fontos ügyek tárgyalására közgyűlés megtartását kívánhassák, ez okból a javaslat a társulat tagjainak egy harmadrésze számára biztosítja ezt a jogot, sőt ha kivánatukra az illető társulati közeg 8 nap alatt össze nem hívja a közgyűlést, ezt az illetékes ministernél, illetőleg ministeri megbízottnál kérhetik (90. §.). A javaslat felsorolja azokat a teendőket, a melyek mindenesetre a közgyűlés elé tartoznak (91. §.) s ezen teendők közül a kölcsönök felvételéhez az összes érdekeltek átalános, a társulat feloszlásához két harmad többséget jelöl meg; végül azon közgyűlési határozatokhoz, a melyek az alapszabályok módositására vonatkoznak, a társulat feloszlására irányulnak vagy kölcsön kötését czélozzák, ministeri jóváhagyáshoz köttetnek (92. §.). Ezen társulatok költségvetései és kölcsönmfveletei nagy jelentőséggel bírván a közügy szempontjából is, az e részben az 1884: XIV. törvényczikk 5. §-ban foglalt elvek jelen javaslatba is átvétettek. Ugyancsak e törvényből vétettek át a tisztviselőkre vonatkozó intézkedések is, ugy hogy a javaslat 93. §-a megfelel az 1884 : XIV. törvényczikk 6. §-ának, » 94. „ „ , , „ a. , » "ö. »••'»»•» » •• » » 96. „ , „ „ * 24. „ Hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv vezettessék s a jelenlevők nevei fölvétessenek, az a rend és ellenőrzés szempontjából kívánatos, s e jegyzőkönyveknek vízrendezési társulatoknál az illető ellenőri közeghez való fölterjesztése indokolást szintén nem igényel (97. §.).
