Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-56. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál nyugdíjazásáról

3°2 56. szám. Minthogy az alkalmazottak 600 frtot meghaladó fizetést 25 éves korukban érnek el s átlag 50 éves korukig maradnak a tényleges szolgálatban, a kérdés az, hogy a 25 és 50 éveseknek minő* a halandósági aránya, mert ezen tényező' alkalmaztatván a különböző fizetési categoriákban állók számára, mutatni fogja az átlagos halandóságot s a kijáró temetkezési járulékot. Az Equitable-féle halandósági táblázatok szerint a 25-től egé^z bezárólag 50 évesek közül évenkint átlag 1 27% hal el. K szerint, minthogy a) 152 oly tisztviselő van, kinek fizetése a 3,000 frtot meghaladja, ezek elhalt 1'27%-ának temetkezési járulékát 500 írttal véve fel, az átlagos szükséglet teeud . . . 965 frt 20 krt. b) Azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 2,000 frton felül van, de 3,000 frtot nem halad meg, 448. Ugyanazon halandósági arány mellett tehát 416 frt temetkezési járulékot véve fel, az évi szükséglet tesz 2,266 frt 87 krt. c) Azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 1,000 frton felül van, de 2,000 frtot nem halad meg, 3,368. Tehát a szükséglet, 250 frt temetkezési járulékot véve alapul, teend 10,693 frt 40 krt. d) Azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 900 frton felül van, de 1,000 frtot meg nem halad, 1,940, tehát 225 frtot véve fel, a temetkezési szükséglet teend. . . 5,835 frt 35 krt. é) Azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 800 frton felül van, de 900 frtot nem halad meg; 939; a szükséglet tehát — 212 frt 50 kr. járandóságot véve fel — teend 2,434 frt 13 krt. /) Azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 700 frton felül van, de 800 frtot nem halad meg, 1,544. Tehát az évi szükséglet 187 frt 50 krt. véve alapul, teend . 3,676 frt 65 krt. Végre: g) azon tisztviselők száma, kiknek fizetése 600 frton felül van, de 700 frtot nem halad meg, 1,141, tehát az egy évi temetkezési szükséglet, 162 frt 50 kr. járulékot véve alapul, teend 2,354 frt 73 krt. Vagyis a 600 frton felüli fizetést élvező tisztviselők közül a tényleges szolgálat kötelékében elhaltak után a temetkezési járulék összesen évi átlagban 28,226 frt 33 krt teend. Ezen évi többszükséglethez kell adnunk a nyugdíjazott állapotban elhaltak után adandó temetkezési járulékot. A járulékot átlag a nyugdíj két havi összegével, vagyis a nyugdíjak 2.590,000 frtnyi összegének egy hatodával véve fel, a jelenleg nyugdíjazottak összes temetkezési járuléka 431,666 frtot tenne. Minthogy azonban évenkint átlag a nyugdíjazottaknak csak '/„ része hal el, az évi szükséglet 28,777 frtot teend, a mihez ezen összeg 6*66°/„-át vagyis 1,916 frt 55 krt, mint a nyugdíjak átlagos kedvezőbb arányát hozzászámítva, a nyugdíjas állapotban elhaltak ö szes temetkezési járuléka 30,683 frt 55 krt., s a tényleges állapotban elhaltak utáni járulékkal együtt a temetkezési szükségletnek összes többlete 58,909 frt 88 krt teend. Ha e négy tényezőn mutatkozó többletet összevonjuk: a) Nyugdíjak . 172,494 frt — kr. o) Özvegyi nyugdíjak 227,997 > — » c) Nevelési pótlékok 43,030 > 40 > d) Temetkezési járulékok 58,909 > 88 > Mindössze . . . 5ü2,431 frt ü

28 krt, kereken tehát fél millió forintot teend azon évi többszükséglet, mely a nyugdíjtörvény kedvezőbb intézkedései folytán évek múlva előállaud. De ezen többszükséglet is tetemes részében ellensúlyozva leend az által, hogy a kegydíjak szükséglete, mely jelenleg évi 222,000 frtot teszen, jelentékenyen fog apadni. Tetemes ugyan az áldozat, melyet az államkincstár hoz alkalmazottjainak érdekében, mindazonáltal mellőzhetetlennek látszik ezen teljes összegében csak évek múlva a kincstárra \