Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-56. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál nyugdíjazásáról

56. szám. 3rf3 i háruló tehernek elvállalása, mert kétségtelen, hogy a nyugdijkérdés megoldása immár el nem odázható, s másrészt, hogy az előnyösen fogja befolyásolni a szolgálati érdekeket is, s e mellett lényegesen egyszertísitendi a nyugdíjazási eljárást. A törvényjavaslat négy fejezetből áll, melyek közül az első az átalános határozatokat, a második az alkalmazottak ellátására, a harmadik az alkalmazottak hátrahagyott családjának ellátására vonatkozó rendelkezéseket, végre a negyedik a ;• árhatározatokat és átmeneti intézkedéseket foglalja magában. A jelenleg érvényben álló nyugdíj szabályoktól eltérő és kedvezőbb intézkedések az alább következő részletes indokolásban az egyes fejezetek és szakaszoknál vannak indokaikkal együtt felsorolva. I. FEJEZET. Átalános határozatok. Az I. fejezet, mely lényegileg azonos a most is érvényben levő uyugdijszabályok rendelkezéseivel, a nyugdíjazási kérdések eldöntésénél átalán szem élőit tartandó határozmányokat foglalja magában; nevezetesen megállapítja azok körét, kikre a nyugdíj-törvény kiterjed, azon szolgálati minőséget, mely után, — a szolgálati időt és illetményeket, melyeknek alapján nyugdíjra tarthatnak igényt, intézkedik a hadi szolgálatok mikénti beszámítása iránt s végül megállapitja azon módozatokat, melyek szerint a járandóság kifizetendő. Nevezetesen: Az 1. §-hoz. Az 1. §. meghatározza azt, hogy kik tarthatnak bizonyos alább meghatározandó feltételek mellett saját maguk és hátrahagyott özvegyeik és árváik számára részeltetésre igényt s a nyugdíj-javaslat hatályát kiterjeszti mindazokra, kik állandó fizetés mellett rendszeresített állomáson nyernek állami alkalmazást. A 2. §-hoz. Minthogy az 1. §-ban adott meghatározás nem elég arra, hogy kimerítse mindazon egyének körét, kik külön intézkedések folytán az >állami alkalmazottakkal* egyenlőknek tartandók, — a 2-ik §-ban taxatíve is fel kellett sorolui azokat, kikre a javaslat határozmányai kiterjednek. Ilyenek: 1-ször a közalapítványok kezelésére rendelt tisztviselők, mely alapítványok az államkormány kezelése alatt állanak, és a melyek kezelésére szükséges tisztviselők 0 Felsége vagy annak kormánya által neveztetnek ki; — 2-szor az országgyűlés két házának tisztviselői, kiket az országgyűlés államtisztviselői jelleggel ruházott fel, és épen azon elbánásban rendelt részesittetni, a melyben az államtisztviselők részesülnek ;r-3-szor a tanári kar egyénei, kik fizetéseiket a kincstárból vagy a királyi kormány kezelése alatt álló közalapból húzzák, 8 kik külön felemlitendők voltak azért, mert szorosan véve az 1-sŐ §. definitiója alá nem foglalhatók, mivel tisztviselőknek tulajdoakep nem tekinthetők, de az állam többi tisztviselőivel azon közös criteriummal bírnak, hogy javadalmazásukat az államkincstárból vagy a királyi kormány kezelése alatt álló közalapból húzzák. 4-bzer ide valának sorolandók a fővárosi közmunkatanácsnak kinevezett tisztviselői és szolgái is, a kik a ministertanácsnak 1873-ik évi deczember 3-án kelt határozata szerint államtisztviselői jelleggel ruháztattak fel. 5-ször fel kellé említeni a fővárosi rendőrségnél alkalmazottakat, a kiknek javadalmazásához ugyan a főváros is hozzájárul, de a kik azért valóságos állami alkalmazottaknak tekintendők. Végre 6-szor félreértések megelőzése végett czélszerünek látszik az állami utaknál, á folyammérnökségeknél, a postánál és távirdánál alkalmazottakat is felemlíteni, mert eddig