Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-17. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. törvényczikk módositásáról és a kir. járásbiróságok számának szaporitásáról
106 17. szám. Mindkét irányban beterjesztetett a javaslat a törvényhozás elé és az 1881. év folyamán úgy az LIX. mint a LX-ik t.-czikkek szentesítést nyertek. Mindkét törvényczikket a törvényhozástól nyert felhatalmazás erejénél fogva a polgárosított határőrvidéken is 1882. január 1-ével léptettem hatályba. Ezen törvényczikkekben az elsőfolyaniodású biróságok hatósági köre ismét tetemesen változott, minélfogva az 1881. évig bezárólag gyűjtött adatokat ismét nem tekinthettem olyanoknak, a melyek alapján az elsö'folyamodású biróságok végleges szervezésének nagy munkája megnyugvással oly fokig lett volna előkészíthető, hogy annak alapján a törvényhozás intézkedhessek. Hozzájárult, hogy a törvényhozásnál is és a jogászközönség körében időközben oly mozzanatok merültek fel, melyek ha a törvényben kifejezést nyernek, a birósági szervezetre és különösen a biróságok számának, valamint a birói létszámnak végleges megállapítására kiváló befolyással leendnek. Legyen szabad az említett mozzanatokat részleteznem. A királyi törvényszékek hatósági köréhez tartozó bűnügyekben az eljárásnál, azon elsőfolyamodású törvényszékeknél, melyeknek illetősége a polgári határőrvidékre kiterjed, törvényt helyettesitőleg, abudapesti királyi itélő-tábla kerületében levő legtöbb törvényszéknél pedig elfogadás következtében az igazságügyministerium által az 1872-ik évben közzétett büntető törvénykezési szabályok irányadók. A marosvásárhelyi királyi itélő-tábla kerületében szervezett királyi törvényszékek előtt a bűnügyek az 1853. évi osztrák bűnvádi eljárás szerint intéztetnek el. A királyi járásbíróságok hatósági körébe utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárást pedig az 1880. évi XXXVII. törvényczikk által nyert felhatalmazás alapján közrebocsátott igazságügyministeri rendelet szabályozza. Ily körülmények között szükséges, hogy a bűnvádi eljárás a nevezett mindkét királyi itélőtábla kerületében levő biróságok előtt törvény által rendeztessék. E törvény javaslata elkészült és az rövid idő múlva az általam szakférfiakból egybehívott tanácskozniány tárgyát fogja képezni. Az 1881: LIX. törvényczikk hatályba léptetése után is számos oldalról kifej ezést nyert a kibánság, hogy a polgári ügyekben is a közvetlenség és szóbeliség hozassék be. Annak az elvein alapuló polgári perrendtartás kidolgozásával megbízott szakférfiak munkálatai részben befejeztettek, részben befejezéshez közelednek. Az elsőfokú királyi bíróságoknak 1872-ben lett életbeléptetése óta tapasztalhatók azon nehézségek, melyekbe 67 törvényszék és 374 járásbíróság felett a főfelügyeletnek a központból való gyakorlása ütközik. A jó és lehetőleg egyöntetű ügyvitel, valamint az ügykezelés érdeke azt kívánná, hogy az elsőfokú kir. biróságok minél gyakrabban tüzetesen felülvizsgáltassanak, ami jelenleg csak ritkábban történhetik. A felsőbb bíróságoknál alkalmazott bírákat az ottani ügyvitel hátránya nélkül ritkán és csakis rövid időre vehetem e czélból igénybe és igy kénytelen vagyok a kérdéses felülvizsgálatot legtöbb esetben az igazságügyministerium tanácsosai által teljesíttetni, a kiket a nagy ügyforgalom mellett huzamosb időre a központból szintén nem nélkülözhetek. Nem szenved kétséget, hogy a legfőbb felügyeletnek összpontosítva kell lenni, de az sem szenvedhet kétséget, hogy jó és pontos ügyvitel, valamint ügykezelés csak oly birósági szervezet mellett lehet, mely szerint a főfelügyelet megosztva van oly módon, hogy az szükség esetén gyorsan és más tekintetekben fennakadás nélkül gyakoroltathassák. Határozott kifejezést kell adnom azon nézetemnek is, hogy jó és pontos ügyvitel s ügy-
