Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-17. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. törvényczikk módositásáról és a kir. járásbiróságok számának szaporitásáról
17. szám. 107 kezelés nélkül nem lehet gyors az igazságszolgáltatás sem. Szükségesnek tartom tehát, hogy az elsőfokú bíróságok fölötti főfelügyelet lehető mielébb megosztassék. Az ügyek szaporodása nem csak az e. f. bíróságoknál, de a kir. tábláknál és a Curiánál is évek óta folytonosan tapasztaltatik olyannyira, hogy az 1881.éviLIX. t.-cz. hatálybaléptetése után a fennállott kir. Curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályainak egyesítése alkalmából sem lehetett egy bírói helyet is betöltetlenül hagyni; a kir. táblák birói létszámát pedig a törvényhozás szaporította, minél fogva a budapesti kir. itélő-táblának birói személyzete oly nagy testületet képez, milyen az európai bírósági szervezetnél sehol elő nem fordul. Nagy testületeknek vezetése a legnagyobb nehézségekkel jár, és ezen szempontból is több kir. táblának szervezése kívánatos. E-szervezés a jól felfogott igazságügyi kormányzat érdekében csak ugy lesz helyesen keresztülvive, ha a kir. törvényszékek és járásbíróságok feletti főfelügyelet kerületenként az illető kir. táblákra lesz ruházva. Mindezen intézkedést, ha elébb uem, öt év alatt keresztülvihetőnek tartom. Ez által elérve lesz az is, hogy az érdekelt vidékbeli lakosság nem lesz többszörös izgatottságnak kitéve s a bírósági ügyvitel nem fog több alkalomból szenvedni; mert legyen valamely szervezés bármily kiszámítással, továbbá meggondoltsággal és a legjobb statistikai adatokra fektetve, megindítva és keresztülvive, az érdekelt vidéket az izgatottságtól megóvni nem lehet, az illető hatóságoknál az ügyvitelnek — habár igen rövid időre való megbénulása el nem kerülhető. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bíróságok szervezésére szintén befolyással bíró még egy fontos tényezőt, és ez az ország területének közigazgatási szabályozása. Az 1876: XXXIII. t.-cz. e tekintetben intézkedik ugyan, azonban az idő óta újabb intézkedéseket is tettek és még további intézkedések szüksége merült fel, melyekhez — tudomásom szerint — a szükséges adatok gyűjtetnek is. ^» Ugy a törvénykezés, mint a közigazgatás és a feleknek érdeke megkívánja, hogy az e. f. bíróságok székhelyei, a közigazgatási e. f., s illetve a törvényhatósági székhelyekkel lehetőleg ugyanegy helyen összpontosittassanak. Felemiitettem e tényezőt annak bizonyítására, hogy a bíróságok száma és székhelyei e szempontból sem volnának ez idő szerint megnyugvással megállapíthatók ; reménylem azonban, hogy öt év alatt a netán szükséges közigazgatási változások szintén meg fognak tétetni. Ki kell emelnem végül az 1883: XV. t.-czikket is, mely a megyék háztartásáról intézkedik, mert ez szükségessé teendi, hogy a kir. törvényszékek és különösen a kir. járásbíróságok számának és székhelyeinek megállapithatásához szükséges adatokat, ha a megyék a most idézett törvény czikk következtében területeik beosztására nézve végmegállapodást hoztak létre, a mi öt év alatt szintén be fog következhetni, újabb adatokkal kiegészítsem. Az eddig előterjesztett indokok teszik szükségessé, hogy az 1875. évi XXXVI. t.-cz.4. §-a 2-ik pontjának módosítása czéljából javaslatot terjeszszek a törvényhozás elé, és ezen javaslat 1-ső §-ában indítványozzam : hogy az igazságügyi miníster a királyi törvényszékek és járásbíróságok számúnak, székhelyeinek és területeinek megállapithatása végett a javaslatot lehetőleg a kir. ítélőtáblák szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűleg, legkésőbb azonban öt év alatt terjeszsze a törvényhozás elé. A bírósági létszámot czélszerfíen törvényben megállapíthatónak nem tartom, mert az ügyforgalom emelkedése vagy apadása a birói létszám szaporítását, illetőleg apasztását teszi szükségessé és annál fogva elkerülhetetlen lenne azon törvénynek majdnem folytonos módosítása. Igaz, hogy bíróságaink alaptörvénye (1869: IV. t.-cz.) nem engedi meg a törvényben meghatározott eseteken kivül a bírónak saját akarata nélkül más bírósághoz való áthelyezését vagy előlépte' 14*
