Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-889. 1884. évi XVII. törvényczikk, Ipartörvény

889. szám. 155 138. §. Á tagsági díjak késedelmezés esetében közigazgatási utón a közadók módjára hajtatnak be. 139. §. Az iparhatóság minden ipartestülethez állandó hatósági biztost rendel ki. Az iparhatósági biztos őrködik a felett, hogy a testület alapszabályai és a törvény határozatai értelmében működjék. Ez okból a hatósági biztos a testület elöljárósága minden üléséhez és a közgyűléshez meghivandó; ez üléseken bármikor megjelenhet, s azokat a határozatokat, melyeket az alapszabályokkal vagy a törvénynyel megegyeztethetőknek nem tart, ellenezheti. Ily ellenzés esetében a határozat végre nem hajtható; a testület azonban határozatát a biztos ellenzésével együtt további eljárás végett az iparhatósághoz terjesztheti. 140. §. Az iparosok és segédek közti viszony, nemkülönben a tanonczok ügyeinek rendezése végett a testületek átalánosan kötelező szabályok létrehozatala czéljából javaslatot terjeszthetnek elő a törvényhatósághoz, a mely azokat az első fokú iparhatóság és illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása után, ugy mint a törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja s hozzájárulás esetén jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi ministerhez terjeszti. A szabályrendelet végrehajtása a testületet illeti, a mely azonban a szabályrendeletben megjelölt büntetés alá eső mulasztások vagy cselekmények esetén a 127. §. szerint jár el. 141. §. Minden ipartestület kebelében az iparosok és a tanonczok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére (176. §.) iparosok- és segédekből külön békéltető bizottság szervezendő. A békéltető bizottság iparos tagjai a testületi elöljáróság tagjai. A békéltető bizottság segédtagjai a testülethez tartozó iparosok összes segédei által az e czélból az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete mellett megtartandó választó ülésen választott segédek. A békéltető bizottság működésénél az iparhatósági biztos elnöklete mellett a bizottság iparos tagjai és segedtagjai egyenlő számban tartoznak jelen lenni. A békéltető bizottság mindenekelőtt a felek kibékítését megkísérli; ha ez nem sikerül szótöbbséggel határoz. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. Határozatait szükség esetében az iparhatóság hajtja végre. A határozattal meg nem elégedő félnek jogában áll a határozat kihirdetésétől 8 nap alatt igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni, mi által azonban a határozat végrehajtása nem gátoltatik. (176. §.) A békéltető bizottság eljárását külön alapszabályok határozzák meg. Ezen alapszabályokat a bókéltető bizottság összes iparos-és segédtagjai az e czélból a? iparhatósági biztos által egybehívott és elnöklete mellett megtartandó ülésben állapítják meg. Az így elfogadott alapszabályokat a törvényhatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek a belügyministerrel egyetértőleg leendő jóváhagyás végett bemutatni köteles. 142. §. Addig is, míg átalában a segédek és gyármunkások segélyzési ügye külön törvény által rendeztetik, a testülethez tartozó iparágak segédeinek segélypénztárai tekintetében a következő határozatok irányadók. 30*