Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-889. 1884. évi XVII. törvényczikk, Ipartörvény

156 88'd. szám. Segélypénztárak létesitését a békéltető bizottság segédtagjainak választására összehívott ülésen (141. §.) a segédek többsége határozza el. Ezen határozat alapján a békéltető bizottság összes iparos- ós segédtagjai az e végbői az iparhatósági biztos által egybehivott és elnöklete alatt megtartandó ülésben a segélypónztár alapszabályait megállapitják. Ez alapszabályokban meg kell határozni: a) mily pénzekből és járulékokból alakítandó a segélypénztár; b) mely esetekben van a segédnek igénye segélyre; c) mi a segély legnagyobb mérve, a melyre a segédnek igénye van. 143. §. A segédektől követelhető hozzájárulás nem lehet nagyobb, mint heti bérük 3 százaléka. Ez a hozzájárulás hetenkint szedendő be, illetőleg az iparos által a segély pénztár számára beszolgáltatandó. Az iparos minden egyes segédje után a segélypénztárhoz hozzá tartozik járulni; a hozzájárulási összeg azonban az alapszabályok szerint a segédre nézve megszabott járulék harmadrészét meg nem haladhatja. A segélypénztárból nyerendő sególydíjak sem végrehajtásilag le nem foglalhatók, sem másra át nem ruházhatók. A felvett segélydíjakról a sególypénztárba beszolgáltatott nyugtatványok bélyegmentesek. H4. §. Összebeszélés folytán bekövetkezett munkaszünetelés esetén a segély pénztár a munkaszünetelés tartama alatt az összebeszélésben résztvevő segédnek — igazolt betegség esetén kivül — segélyt nem adhat. 145. §. A segélypénztár kezelésében az iparosok és a segédek egyenlő számban vesznek részt. A segélypénztár kezelő bizottságának elnöke az ipartestület elnöke. 146. §. A segélypénztárak nem tekintetnek szövetkezeteknek; alapszabályaik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által a belügyi ministerrel egyetórtőleg hagyatnak jóvá a kezelésük a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által ellenőriztetik. 147. §. A testületek által létesített szövetkezetekre nézve az 1875: XXXVII. törvényczikk irányadó. Ily szövetkezetek, a mennyiben előlegező és hitelügylettel foglalkoznak, az 1880: LX. törvényczikk értelmében adómentességet élveznek. A testületek által létesített másféle szövetkezetek az egyenes adó alól teljesen mentesek föltéve, hogy a szövetkezetek tagjai közé mások, mint a testület tagjai fel nem vétetnek, 14S. §. Ha valamely ipartestület elöljárósága a reá bizott iparhatósági teendők végzését az iparhatóság részéről történt megintés daczára sem foganatosítja kellően, az ipartestület által az iparhatóság felhívására más elöljáróság választandó. Ha az iparhatósági teendőket az új elöljáróság tem végezné kellően, a testület ezen teendőktől a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által felmentendő s azok végzésére az iparhatóság utasítandó, sőt maga a testűlet is feloszlatható.