Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-835. Az igazságügyi bizottság jelentése, Herman Ottó képviselő megtámadtatása alkalmából Mocsáry Lajos képviselő által beadott 547. számú határozati javaslatra, s az erre vonatkozó inditványra
84 835. szám. szabályok, a melyek valamely cselekvényt büntetendő cselekvénynyé minősítettek, a melyek a büntethetőség feltételeit megállapították és a büntetéseket szabályozták, szóval minden anyagi büntetőjogi szabály, a mennyiben az életbeléptetési törvény által világosan fentartva nem lettek, hatályon kivül helyeztettek. Ezért látjuk, hogy az életbeléptetési törvény 5. és következő §-aiban a legnagyobb részletességgel felsorolja mindazon anyagi büntető jogszabályokat, a melyek továbbra is hatályban maradnak; sőt hogy a 2. és 3. §-ok tartalmazta hatályon kivül helyezési általános szabályból felmerülhető kételyeknek elejét vegye, a 23., 24. és 25. §-okban azt is szükségesnek tartotta kimondani, hogy a bűncselekvényeknek a tanuzási képességre való befolyására, a büntető törvényekbe ütköző cselekmény vagy mulasztás magánjogi következményeire, az atyai hatalom megszüntetésére és felfüggesztésére nézve az illető magánjogi törvények rendelkezései érintetlenül maradnak. Nem lehet a bizottság nézete szerint az 1723: VII. t.-cz. 8. és 9. §-ainak bármi részben való hatályban létét a büntető törvénykönyv 19. §-ából sem következtetni. Ezen törvényszakasz következően szól: >A\ országgyűlés, úgyszintén a kö{ös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti*. A mely törvényszakasz világos szövegéből épen úgy, mint a törvény hatályát terület és személyek tekintetében szabályozó Il-ik fejezetbe való elhelyezéséből világosan következik, hogy ezen rendelkezés csupán az országgyűlés és a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak a mentelmi jogból folyó azon mentességét kívánta fentartani, mely szerint a büntető törvénykönyvek rendelkezései ellenökben vagy épen nem, vagy csak a ház előleges engedélye folytán megindított eljárás folytán alkalmazhatók; de az országgyűlési és bizottsági tagok ellen elkövetett s a büntetőtörvény súlya alá eső cselekvényeket az általános büntetőjog szabályai alul kivenni s külön megítélés alá esők gyanánt fentartani egyátaljában nem akarta; nem annál kevésbé, mivel az országgyűlési tagoknak nemcsak a mentelmi jog szerves keretén kivül eső bántalmazása és sérelmezése, hanem épen magának az érintetlenül hagyott mentelmi jognak megsértése is csak az általános büntetőjog rendelkezései szerint büntethető. így azon közhivatalnok, a ki a mentelmi jog megsértésével, tehát hivatali hatalmával visszaélve, valamely képviselőt, mielőtt ennek mentelmi joga felfüggesztetett volna, törvényellenesen elfogat vagy letartóztat, a btk. 193. és következő § aiba ütköző személyes szabadság megsértése elleni vétséget vagy büntettet követi el; és a 193 s a 195. §-okban foglalt megkülönböztetés szerint 1 vagy 2 évig terjedő fogházzal, 3 évig terjedő börtönnel s 5 illetőleg 10 évig terjedő fegyházzal büntetendő. Még kevésbé lehet tehát az általános büntető törvénykönyv rendelkezéseitől eltérni ott, a hol nem a képviselő mentelmi joga sértetik meg, hanem képviselő ellen a mentelmi joggal szerves kapcsolatban nem álló s a közbüntető törvény rendelkezéseit tárgyazó valamely bűncselekvény, rágalmazás, becsületsértés, testi sértés stb. követtetik el. Nem osztja a bizottság indítványozó képviselőnek a mentelmi jog terjedelmére vonatkozó álláspontját sem. Az általános alkotmányjogi fogalmak szerint a törvényhozó testület tagjai mint ilyenek azon mentességgel bírnak, mely szerint az őket mint a törvényhozó testület tagjait megillető teljes szólásszabadságnál fogva a házban a házhoz tett, vagy a házon kivül törvényhozói tagsági minőségben nyilvánított nyilatkozataikért és illetve cselekvényeikért, ha azok különben a büntetőtörvény rendelkezéseibe ütköznének is, hatósági felelősségre nem vonhatók, hanem csupán az illető ház által vonathatnak felelősségre; és hogy másnemű bűncselekvényekért is a ház előleges engedélye nélkül ellenök vizsgálat és eljárás vagy éppen nem, vagy csak bizonyos korlátok között indítható. Nekünk a mentelmi jogot tüzetesen szabályozó törvényeink nincsenek.
