Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-828. Törvényjavaslat, a sövényháza-szegedi ármentesitő társulat ügyeinek rendezéséről
828. szám. 49 birtokosa őrgróf Pallavicini Sándor, látva azt, hogy e mélyen fekvő területet a töltések fennállása idejében is a fakadó viz folytonosan elborította, — e töltésszakasznak újból leendő felépítését maga sem kívánta. Az akkori viszonyok között és az ottani fontos érdekek biztosítása szempontjából legczélszerfíbbnek látszott, a fentebb emiitett 580,000 frtot, mely a társulati töltések helyreállítására az államkincstárból előlegeztetett, elengedni; és a társulatot— a percsorai keresztgáttól Sövényházáig terjedő ártér kihagyásával oly kötelezettséggel újra szervezni, hogy a folyóval párhuzamosan haladó töltés vonalát, az elpusztult percsora-sövényházi szakasz kiépítése helyett, Sövényházától kiindulva aránylag rövid keresztgáttal a vadkerti árvízmentes magaslatokhoz kösse. A percsora-szegedi társulat feloszlása tehát, miután az államkincstárral szemben fennálló 580,000 frtnyi tartozása az 1881: XLIX. t.-czikkel elengedtetett, magánhitelezőinek és a közmunka- és közlekedési ministeriumnak (igazgatási költségek) összesen mintegy 300,000 frtra rugó követelését pedig őrgróf Pallavicini Sándor társulati tag kifizette, hatóságilag engedélyeztetett s egyúttal az ártéri érdekeltségből a szükséges védműveknek a fentebbiek szerint leendő kiépítése és további fentartása czéljából— > Sövényháza-szegedi társulat< névvel új ármentesitő társulat alakíttatott. A társulati alapszerződés, valamint a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint a vadkert-sövényházi kereszttöltés és a paphalmi magaslat között fekvő s az 1879. évi legmagasabb vizszin alá eső 27,179 hold képezi az újonnan alakult társulat árterületét, melyből az 1830-iki vizszin alá eső 17,519 kat. hold terület az ármentesitési és igazgatási költségeknek 90%-át, —az 1830-iki és 1879-iki árvizszinek között fekvő 9,660 kat. hold terület pedig 107«-át tartozik viselni. Az újonnan alakult társulat azonban nem volt azon helyzetben, hogy az ármentesitési műveleteket megkezdhette és önerejéből késedelem nélkül végrehajthatta volna; mert az 1879-ik és 1881-ik évi rendkívüli árvizek által sokat szenvedett ártér-birtokosoktól az alapszabályszerű társulati járulékokat behajtani nem lehetett: minélfogva ugy az 1881-ik évi nagy árviz elleni védekezés, — valamint a társulati ártér és a rajta fekvő községek biztonsága érdekében szükséges újabb építkezések költségeire, nevezett társulatnak visszafizetés kötelezettsége mellett megfelelő állami kölcsönök engedélyeztettek. A társulat ezen kölcsönök segélyével a szegedi kir. biztos főfelügyelete s kormánybiztos vezetése alatt védtöltéseiuek az 1879. évi árvizszin feletti magasságban és 4 mtr. koronaszélességben elrendelt kiépítését megkezdette. Minthogy azonban időközben a Tisza bal partján s az épülő védművekkel épen szemközt, a mindszent-apátfalvi társulat védtöltése az 1881. évi árvizszin felett 1*5 mtr. magasságban és 6 mtr. koronaszélességben kiépíttetett: az egyenlő biztonság szempontjából bekövetkezett annak szüksége, hogy a sövényháza-szegedi társulat védtölíései is a balparti védvonal méretei szerint építtessenek ki. Jóllehet ezen körülmény a társulat újabb és nagymérvű megterheltetését vonta maga után, mindazáltal védtöltéseinek megerősítése azonnal munkába vétetett s ez ideig a következő eredmény éretett el: 1. A sövényháza-vadkerti 8*9 klmtr. hosszú keresztgát 5 mtr. széles koronával s az 1881-iki legnagyobb viz felett 1 mtr. magasságban, ezen kívül koronája közepén 025 mtr. domborodással,—aviz felől 1:4, száraz felől 1:2 lejtővel és a korona alatt 2*5 méternyire 5 mtr. széles padkával kiépíttetett. 2. Az algyő-szegedi 15'5 klmtr. hosszú töltésszakasz 6 mtr. széles koronával és az 1881. évi legnagyobb viz felett 1-50 mtr. magasságban, koronája közepén 030 mtr. domboroKÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. 7
