Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-828. Törvényjavaslat, a sövényháza-szegedi ármentesitő társulat ügyeinek rendezéséről
50 828. szám. dással, a viz felől az 1881-iki legnagyobb viz magasságáig 1*4, innen felfelé, valamintá száraz oldalon 1*2 lejtövei s a korona alatt 3 méterre 5*0 mtr. széles padkával kiépíttetett. 3. A szeged-paphalmi 9-76 klmtr. hosszú töltésszakasz az 1881-iki legnagyobb viz felett átlag csak 05 mtr. magasságban, 5—7 mtr. széles koronával,— a viz felől 1 '2 — i'3, a száraz felől 1*2 lejtőrei állíttatott helyre. Ezen töltéseknek a fentebb részletezett méretekkel történt kiépítése által azonban a társulat árterülete teljesen mentesitettnek nem tekinthető — s habáraz 1882. és 1883. évi, de leg* inkább az 1881-ik évi rendkivüli árviz elleni védekezés, valamint a felsorolt védtöltések építési költségeire, továbbá a védtöltések által elfoglalt földterületek kisajátítására és a társulati ártér belvizeinek szabályozására a társulatnak visszafizetés kötelezettsége alatt eddig előlegezett 1.052,000 frtnyi kincstári kölcsön — melyből a mai napig csakis 2,000 frt törlesztetett — a társulat csekély árterületéhez képest réndkivül nagy terhet képez: az ártér teljes biztosítása czéijából a társulatra még új és pedig a már kész tervezetek szerint 450,000 frtnyi költséget igénylő kötelezettségek teljesítése vár. Feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a gyenge méretekben épült szeged-paphalmi töltésszakasz a Tisza balparti védgát méreteihez hasonló méretekkel kiépíttessék, továbbá, hogy a sövényháza-vadkerti keresztgát a hullámcsapások ellen kőburkolattal biztosittassék s végül, hogy Szegeden a tápéi kapunál az ártér belvizeinek levezetésére zsilip építtessék. A társulat ezen uj építkezések költségeire szükséges 450,000 fitot jelen viszonyai között nem képes előteremteni s igy ezen összeg is tekintettel a felsorolt munkálatok sürgős végrehajtásához fűződő közérdekekre az államkincstárból lenne előlegezendő. Ez esetben a sövényháza-szegedi társulat, melyet már eddig is 1.050,000 frt — kr. kincstári kölcsön és előleg; továbbá a kölcsön után 5%-kal számított 101,291 > 67 > kamattartozás, s végül a kormán3 r biztosi költségek fedezésére előlegezett 18,565 > 49 > terhe], az újabb építkezésekre engedélyezendő . 450,000 > — > előleggel együtt az államkincstárnak összesen . . . 1,619,857 » 16 krt lenne köteles megtéríteni. Ezen tartozás törlesztésére a következő évi jövedelem áll rendelkezésre: 1. az 1881: XLII. t.-cz. alapján az államkincstárból adóvisszatéritéa czímén a társulat részére évenként kifizetendő . ..••'. . . . . . . . . . 38,908 frt; 2. a társulati ártérre annak túlterheltetése uélkül évenkint kivethető járulékokból — egy holdra egyre-másra 2 frt — összesen 54,358 írtból az árvédelmi és igazgatási évi költségekre nélkülözhetlen 20,000 frt levonásával . . . . . 34,358 frt; 3. az 1884 : t.-cz. 15. §-a értelmében a szegedi körtöltésnek és az ártérbe eső vasutaknak hozzájárulása számszerint hozzávetőleg . . . . . ... 4,500 > összesen tehát . . ... 77,766 frt. Minthogy pedig az 1.619,857 frt 16 krnyi tartozásnak tőke és kamat törlesztésére — 6%-kal számítva — évenkint 97,191 frt 4á kr. szükséges, ennek törlesztésére azonban évenkint csakis 77,766 frt áll rendelkezésre — nyilvánvaló, hogy a társulat a hiányzó 19,425 frt 42 kr. évi töke törlesztés és kamatnak megfelelő tőkét számszerint 323,750 frtot egyáltalában képtelen visszafizetni. Ennek igazolására meg kell említenem azt is, hogy a társulatnak 27,179 hold árteréből az 1830-iki vizszin alá eső 17,519 hold területet az 1.619,857 frt 16 krra rugó ármentesitési költségeknek 90°/°-a (vagyis holdankint kerekszámban 83 frt) az 1830-iki és 1879-iki vizszinek közé eső 9,660 kat. hold területet pedig a költségek 10%-ka (vagyis holdanként kerekszámban 17 frt) terhelné —sőt miután az 1830-iki vizszin alá e3Ő 17,519 holdnyi területből 4,134 hold belvizek által borított terméketlen terület, az összes költségek 90V« a 13,385 holdnyi területre esik
