Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 303 Reméljük azonban, hogy ez a helyzet is megváltozik, a mint változott is. Vegyük csak a görög nyélvet. Micsoda nehézséggel járt ennek a behozatala! Még most nem látjuk eredményét a tanításban, de 10 esztendő múlva meg fogjuk látni. Magam tapasztalásából beszélhetnék, hogy mily phasisokon ment keresztül, Én mindig féltem, hogy beviszik az országházába s ott megbuktatják. És ime, bevitték és nem buktatták meg, annyira változott a helyzet. A tanárok mindig lelkesebb tanárokat fognak kibocsátani, ezek mindig jobban fognak hatni a gymnasiumra, a gymnasium pedig a társadalomra; mert felülről terjed a világosság, nem alulról. soha el nem jártam, mert szaktanulmányaimat kellett volna miattok félbeszakítanom. Kérdem ezek után a mélyen t. tagtárs urat: méltóztatik-e ezen beható bölcsészeti tanulmányt a jogi tanulmányokkal egyidejűleg művelhetőnek tartani, vagy méltóztatik úgy gondolni, hogy az a jogi tanulmányt megelőzőleg történjék? Hunfalyy Pál: A jogi tanulmányokkal nem egyenközűleg,hanempropaedeutice; mielőtt a jogra mennének, lehetőleg bő és helyes előkészület kell a philosophiából: logika- és psychologiából. Dr. Lánczy Gyula: Tisztelt értekezlet! Az előttem szóló mélyen tisztelt értekezleti tagtársunktól eltérően, igénytelen nyilatkozatom fonalául nem követhetem a fölállított kérdő-pontok sorrendjét; főleg pedig a túltömöttségről szóló pontot nem fogadhatom el olyan föltétel gyanánt, melyből következtetéseimét a fönforgó kérdések összeségére nézve levonhatnám. Én előttem kiinduló pontul az a vezérkérdés lebeg, vájjon Magyarország át akar-e térni a felső oktatási ügy gyökeres reformjára s az egyetemi rendszer megvalósítására, vagy továbbra is fönn akarja-e tartani a jelen állapotot, az egyetem és csonka intézetek ama dualismusát, mely nézetem szerint minden irányban károsan és rontólag hatott ? Magam felelek meg az általam fölvetett kérdésre, miszerint az egyetemi rendszer következetes érvényesítését Magyarországnak úgy oktatási, mint általános közművelődési viszonyai tekintetéből elengedhetetlen postulatumnak tekintem, a melyet minél előbb meg kell valósítani — ennél fogva mindazt, a mi ezzel szemben ellentétben áll, egyenest és mentől előbb eltörlendőnek vélem. Tisztelt értekezlet! Nem bocsátkozhatom e helyütt ama nagy szervezeti s elméleti kérdésnek tüzetes fejtegetésébe— csak röviden jelezni kívánom, hogy miért tartom én e tiszta egyetemi rendszert mellőzhetetlennek a három vezértényező: tanárok, tanulók, végül az ország összes lakosságának általános culturalis fejlődése szempontjából. Mi az az egyetemi rendszer ? Az általános és szaktanulmányoknak, a különböző tudományágaknak kapcsolatba hozatala, szerves kiegészítése egy egységes keretben. Ha tehát a tudományos képzést tűzzük ki a felső oktatás vezérczélja gyanánt, akkor el kell ismerElnök: A másik kérdés, melyet t. Hunfalvy úrhoz intézni bátor vagyok, a philosophiára vonatkozik. En elfogadom, hogy a jogászra nézve megkívántatik a bölcsészeti művetség. De méltóztatik-e abban a meggyőződésben lenni, hogy ezen bölcsészeti stúdium a jogi tudományokkal egyidejűleg gyakorolható a jogi szakoktatás jelen berendezése mellett ? Méltóztatik-e annyira részleteiben figyelmére méltatni a jelenleg létező jogés államtudományi tanrendszert, hogy lehetőnek tartja, miszerint a jog- és államtudományok tanulója a jelen tanrend és azon elfoglaltság mellett, melyet e szak reá ró, beható bölcsészeti tanulmányokat folytasson? vagy nem tartaná-e czélszerűbbnek e bölcsészeti tanulmányt, mint a jogi oktatás előzményét, a gymnasiumba utalni ? Én részemről nyíltan kijelentem, hogy ezt merőben lehetetlennek tartom. De még egyet bátorkodom megjegyezni. Bármely intézmény eredetének ismerése, jól tudjuk, világot vet magára a tárgyra. Hogy jutott ami egyetemünkön a jog mellé a bölcsészet? Nekem, ki azon rendszerben képződtem, tudomásom van róla és bátor vagyok ezt röviden előadni. A Thun-kormány, mikor az egyetemi tanulmányokat szabályozta, szükségesnek hitte a bölcsészetkari tanároknak nagyobb auditóriumot szerezni s ezen indokból meghatározta, hogy a jogászok kötelesek a bölcsészeti szakban egy bölcsészeti és egy históriai tárgyat hallgatni. Én magam, nyíltan bevallom, eljárni az előadásokra j