Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

234 865. szám. dományos munkásságot is tanítja. A szakiskolák — minők Francziaországban léteznek és milyenek a mi jogakadémiáink — csak a kenyértudomá­nyokra készítik a hallgatókat; ellenben az egye­temeken az ifjú a kenyértudományokhoz szükséges szakismereten kívül megszerezheti a fegyelmezett, a bölcselkedő észt, a lelki önállóságot, az önfel­találást, a vélemény szabatos előadását. De ha valaki „in concreto" hazánk felsőbb oktatása mikép leendő rendezésére vonatkozólag teszi fel a kérdést: ez esetben ismét nem ingado­zom kii elenteni, hogy a kizárólagos egyetemi rend­szert nem ajánlanám, mert ideális térre menni nem akarok, utópiákat kergetni nem szeretek, hazánk tan- és pénzügyi viszonyai felett szemet nem huny­hatok és nem lehet be nem látnom, hogy ezen or­szágban a felsőbb oktatás ügye nem „tabula rasa". Itt történelmileg fejlett s jogi alapon létező fel­sőbb tanintézetek vannak, melyeket parancsszóra bezárni nem lehet. Erre az államnak volna ugyan hatalma, de nincs joga. Nézetem szerint nekünk felsőbb tanintéze­teinkét még most a vegyes, vagyis egyetemi és szakiskolai rendszer alapján kell berendeznünk. Erre utalnak bennünket pénzügyi viszonyaink ; erre kényszerítenek felsőbb tanintézeteink történeti fejlő­dése és országos törvényekkel biztosított jogi állása. Ha azt akarnók, hogy hazánkban a közép­tanodák felett az egyetemen kivül semmi más tan­intézet ne létezzék: ugy most nem a harmadik, hanem a hatodik vagy a hetedik egyetem felállítá­sáról kellene beszélgetnünk, mert más államokhoz viszonyítva, hazánknak legalább is ennyire lenne t szüksége. Ámde sok oldalról igénybe vett állami pénztárunk honnan kerítené elő azon nagyszámú millió forintokat, melyek az egyetemek felállítása és fentartásához megkívántatnak ? Nézetem szerint Magyarország jelenlegi cultur­viszonyainak két jól felszerelt egyetem (harmadik a zágrábi) teljesen megfelel, ha ezek mellé né­hány bölcsészet- és természettudományi karokkal egybekapcsolt jog- és államtudományi kar állítta­tik fel az országban, melyek aztán a tudori fok adományozása jogával is felruháztatnának. Ezen nézetem kifejezésével azt is elismertem, hogy a hazánkban létező jogakadémiák, melyek a többi tudományok köréből kiszakítsa, mintegy a I | levegőben függenek, a jog- és államtudományok terén mai napon szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megadására nem alkalmasak. Mint két évtized óta jogakadémiai tanár, közvetlen tapasz­talat útján észleltem, mily nagy fogyatkozást ké­pez jogász-ifjúságunk képzésében a bölcsészeti ismeretek hiánya. A régi, 1848 előtti rendszerben az ifjú a bölcsészeti tanfolyam bevégzése után ment a jogi pályára; ma ily bölcsészeti tanfolyam nem létezik s a nyolcz osztályú középtanodákból egy kis dióhéjba szorított logikát és psychologiát ki­véve, majd minden bölcsészeti ismeret nélkül lép az ifjú a felsőbb tanintézetekbe. Hazai ifjúságunk tudományos képzettsége tö­kéletesbitésére szükségessé vált, hogy az egyete­meken kivül létező jogakadémiák, az egy orvosi kar kivételével, melynek felállítása rendkívül nagy költségbe kerülne, valóságosjog- és államtudomá­nyi karokká alakíttatván át: a többi tudomány­karokkal összecsatoltassanak. Menjen elől e téren jó példával a kormány. Szüntesse meg a tanulmányi alapból fentartott, úgynevezett kir. jogakadémiákat s állítson fel he­lyettük két vagy három több karral összekötött j og- és'államtudomány i kart s nyújtson be a törvény­hozáshoz ,egy törvényjavaslatot, melyben kimon­dassék, hogy az ekkép szervezett felsőbb taninté­zetek a tudori fok adományozása jogával felruház­tatnak. Be fogja bizonyítani a tapasztalat, hogy a budapesti egyetemen nem lesz túltömöttség. Ha a kormány ezt megteszi: tapasztalni fogja, hogy a felekezetek utána fognak menni és össz­pontosítani fogják erejüket, hogy együttes erővel egy vagy két ily megerősített felsőbb tanintézetet —- nevezzük saját nevén — csonka egyetemet, melybe theologiai karokat is berendezhetnének, fel­állítsanak. Erre fogja őket utalni nemcsak jog­akadémiáik versenyképessé tétele, de azon körül­mény is, hogy a többi jogakadémiák a tudori fok adományozásával ruháztatván fel: az ifjúság ezen intézetekbe fog sietni, a felekezeti, kellőleg fel nem szerelt jogakadamiák hallgatóinak száma év­ről évre csekélyebb mennyiségre olvadván, elnép­telentilnek s lassanként természetes halállal fognak kimúlni. A mi a tudori oklevelet illeti: részemről an­nak tudományos értékét rehabilitálni óhajtanám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom