Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
234 865. szám. dományos munkásságot is tanítja. A szakiskolák — minők Francziaországban léteznek és milyenek a mi jogakadémiáink — csak a kenyértudományokra készítik a hallgatókat; ellenben az egyetemeken az ifjú a kenyértudományokhoz szükséges szakismereten kívül megszerezheti a fegyelmezett, a bölcselkedő észt, a lelki önállóságot, az önfeltalálást, a vélemény szabatos előadását. De ha valaki „in concreto" hazánk felsőbb oktatása mikép leendő rendezésére vonatkozólag teszi fel a kérdést: ez esetben ismét nem ingadozom kii elenteni, hogy a kizárólagos egyetemi rendszert nem ajánlanám, mert ideális térre menni nem akarok, utópiákat kergetni nem szeretek, hazánk tan- és pénzügyi viszonyai felett szemet nem hunyhatok és nem lehet be nem látnom, hogy ezen országban a felsőbb oktatás ügye nem „tabula rasa". Itt történelmileg fejlett s jogi alapon létező felsőbb tanintézetek vannak, melyeket parancsszóra bezárni nem lehet. Erre az államnak volna ugyan hatalma, de nincs joga. Nézetem szerint nekünk felsőbb tanintézeteinkét még most a vegyes, vagyis egyetemi és szakiskolai rendszer alapján kell berendeznünk. Erre utalnak bennünket pénzügyi viszonyaink ; erre kényszerítenek felsőbb tanintézeteink történeti fejlődése és országos törvényekkel biztosított jogi állása. Ha azt akarnók, hogy hazánkban a középtanodák felett az egyetemen kivül semmi más tanintézet ne létezzék: ugy most nem a harmadik, hanem a hatodik vagy a hetedik egyetem felállításáról kellene beszélgetnünk, mert más államokhoz viszonyítva, hazánknak legalább is ennyire lenne t szüksége. Ámde sok oldalról igénybe vett állami pénztárunk honnan kerítené elő azon nagyszámú millió forintokat, melyek az egyetemek felállítása és fentartásához megkívántatnak ? Nézetem szerint Magyarország jelenlegi culturviszonyainak két jól felszerelt egyetem (harmadik a zágrábi) teljesen megfelel, ha ezek mellé néhány bölcsészet- és természettudományi karokkal egybekapcsolt jog- és államtudományi kar állíttatik fel az országban, melyek aztán a tudori fok adományozása jogával is felruháztatnának. Ezen nézetem kifejezésével azt is elismertem, hogy a hazánkban létező jogakadémiák, melyek a többi tudományok köréből kiszakítsa, mintegy a I | levegőben függenek, a jog- és államtudományok terén mai napon szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megadására nem alkalmasak. Mint két évtized óta jogakadémiai tanár, közvetlen tapasztalat útján észleltem, mily nagy fogyatkozást képez jogász-ifjúságunk képzésében a bölcsészeti ismeretek hiánya. A régi, 1848 előtti rendszerben az ifjú a bölcsészeti tanfolyam bevégzése után ment a jogi pályára; ma ily bölcsészeti tanfolyam nem létezik s a nyolcz osztályú középtanodákból egy kis dióhéjba szorított logikát és psychologiát kivéve, majd minden bölcsészeti ismeret nélkül lép az ifjú a felsőbb tanintézetekbe. Hazai ifjúságunk tudományos képzettsége tökéletesbitésére szükségessé vált, hogy az egyetemeken kivül létező jogakadémiák, az egy orvosi kar kivételével, melynek felállítása rendkívül nagy költségbe kerülne, valóságosjog- és államtudományi karokká alakíttatván át: a többi tudománykarokkal összecsatoltassanak. Menjen elől e téren jó példával a kormány. Szüntesse meg a tanulmányi alapból fentartott, úgynevezett kir. jogakadémiákat s állítson fel helyettük két vagy három több karral összekötött j og- és'államtudomány i kart s nyújtson be a törvényhozáshoz ,egy törvényjavaslatot, melyben kimondassék, hogy az ekkép szervezett felsőbb tanintézetek a tudori fok adományozása jogával felruháztatnak. Be fogja bizonyítani a tapasztalat, hogy a budapesti egyetemen nem lesz túltömöttség. Ha a kormány ezt megteszi: tapasztalni fogja, hogy a felekezetek utána fognak menni és összpontosítani fogják erejüket, hogy együttes erővel egy vagy két ily megerősített felsőbb tanintézetet —- nevezzük saját nevén — csonka egyetemet, melybe theologiai karokat is berendezhetnének, felállítsanak. Erre fogja őket utalni nemcsak jogakadémiáik versenyképessé tétele, de azon körülmény is, hogy a többi jogakadémiák a tudori fok adományozásával ruháztatván fel: az ifjúság ezen intézetekbe fog sietni, a felekezeti, kellőleg fel nem szerelt jogakadamiák hallgatóinak száma évről évre csekélyebb mennyiségre olvadván, elnéptelentilnek s lassanként természetes halállal fognak kimúlni. A mi a tudori oklevelet illeti: részemről annak tudományos értékét rehabilitálni óhajtanám.