Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 23 5 Azon körülmény, hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. a tudori oklevelet az ügyvédi oklevél megszerezhetése feltételéül kötötte ki, a tudori oklevél tudományos értékét leszállította. Az ügyvédi pályára még mindig nagy számmal tolulok lehetetlenné tették a szigorú vizsgát s a tudori oklevél ma csak az ügyvédi pálya útleveléül tekintetik. A legműveltebb és legrendezettebb államokban nincs az ügyvédi jogosultság elnyerése a tudori oklevéltől feltételezve. Miért legyen ez nálunk máskép ? Adjon a tudori oklevél annak birtokosának előnyt, de ne képezzen kiváltságlevelet. Ily nézetektől lévén áthatva, azon hozzánk intézett kérdésre: szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése ? részemről „nem"-mel felelek. Szaporítani az egyetemeket és meghagyni a jogakadémiákat sem tanügyi, sem pénzügyi, sem politikai okokból nem lenne helyes. A budapesti egyetemen észlelt túltömöttség mérséklésére s egyszersmind hazai felsőbb oktatásunk színvonala emelésére tehát nézetem szerint ezek lennének a teendők: 1. A budapesti egyetemen az orvosi és természettudományi karoknál szaporittassanak a parallel tanszékek s alkalmaztassák minél több segédtanár. 2. A jog- és államtudományi karnál létező túltömöttség mérséklésére: a) a fennálló jogakadémiák helyett állíttassanak fel az országban bölcsészet- és természettudományi karokkal összekötött jog-és államtudományi fakultások; • b) állíttassák vissza a tudori oklevél tudományos értéke s szűnjék meg az ügyvédi pályára léphetés előfeltételét képezni. Bevégzem nyilatkozatomat azon óhajjal, vajha figyelembe vétetnének az általam előadottak a kormány és törvényhozás körében! Ne akarjunk egyszerre az ideális térre ugrani; elégedjünk meg. felsőbb oktatásunknak az általam jelzett módon a jelen körülményeknek megfelelő és kivihető javításával. A továbbhaladást engedjük át az utánunk következő nemzedéknek. Ezt kívánja az észszerű haladás évezredeken át helyesnek bizonyult törvénye. Hermán Ottó I A t. előttem szóló azt contemplálja, hogy a csoportosított csonka egyetemek tudori okleveleket is osztogathassanak; tehát adhassák meg a legmagasabb qualificatiót. Ez időszerint nálunk és egyebütt is határozottan követeltetik, hogy a tudori okleveleket osztogató legmagasabb intézetek ne viseljenek felekezeti jelleget; miként véli tehát ő kikerülendőnek, hogy ezen, például, protestáns jogakadérniákból csoportosított csonka egyetemek a felekezeti szellemet magukra ne öltsék és ne vigyék a felsőbb oktatást oly irányba, mely épen ezen törekvést, hogy felekezetiekké ne legyenek, veszélyezteti ? Körösi Sándor: Nagy köszönettel tartozom a hozzám intézett kérdésért, mert ez alkalmat nyújt nekem arra, hogy nézetemet nyilvánítsam bizonyos dolgokról, melyekről előző nyilatkozatomban nem szóltam. Azon általam contemplált csonka egyetemek, melyek a felekezeti jogakadémiák helyett a felekezetek összpontosított pénzerejével lennének felállitandók, csak annyiban lennének felekezetiek, a mennyiben az alapítványok, melyek e czélra felhasználtatnának, valamint az ezen felsőbb tanintézeteket közvetlenül igazgató közegek, felekezetiek. « Én egyáltalában az emberképzés ügyét sem alsóbb, sem felsőbb fokon, állami monopóliumnak nem tartom. Elismerem, hogy az emberképzés joga első sorban az államot illeti; de e joga az államnak nem kizárólagos. Szabad államban, azon körben és határok között, melyet az állam érdeke megenged, az oktatás joga megilleti az egyént, a községet és hitfelekezeteket; sőt a hitfelekezetek mint erkölcsi testületek, e functióra hivatásuknál fogva alkalmasak. A törvény által megszabott feltételek teljesítése mellett, alkotmányos államban, nemcsak az állam, de testületek, sőt egyesek is tarthatnak fenn nemcsak elemi iskolákat, de egyetemeket is, ha van erre pénzerejük. Minél többféle igazgatás és szellem befolyása alatt álló tanintézet áll fenn valamely államban, annál nagyobb ott a verseny; sőt igazi verseny csak itt keletkezhetik. Állítson fel az állam nem három, de tizenhárom egyetemet, de ha az mind az állami kormány közvetlen igazgatása alatt fog állani : ugy fognak azok egymáshoz hasonlítani, mint a zsemlye és nem keletkezhetik köztük verseny. Nem az egyetemek száma, de az azokban létező 30*