Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 221 vissza. A vidéki ifjak jól tudják, hogy sok fővárosi joghallgató az előadások állandó és teljes elhanyagolása mellett is megszerzi bizonyítványait. Ez a kevésbbé higgadt gondolkozású ifjakat a vidéken is a rósz példa követésére ingerli, mi ha a tanár közvetlen felügyelete és szigorúbb ellenŐrködése miatt nem sikerül, a következő évben az egyetemi anyakönyv lapjainak számát szaporítják. Az ily névleges egyetemi hallgatók közül az egyetemre történt beiratásuk után sokan csakhamar haza mennek, otthon hónapokat töltenek, és ha szüleik azon városban vagy ennek közeli vidékén laknak, hol a megelőző évben általuk látogatott jogakadémia székhelye van, sajnálkozva tekintenek múlt évi tanulótársaikra, kik előadásokra kénytelenek járni. Hogy mily hatása van ennek a könnyebb gondolkozású ifjak munkásságára, nem kell közelebbről kimutatni. (Helyeslés.) Azon kérdésre, hogy mily intézkedés történjék a budapesti jogi kar túlnépességének levezetésére, az a válaszom, hogy ezen kar túltömöttsége ma már oly arányú fejlődést vett, hogy a feles szánni hallgatók levezetésére nem tartom elegendőnek az egyik vagy másik eszköz egyoldalú felhasználását. A jogi oktatás egész szervezetére kiható újítások combinativ alkalmazása hozhatja csak meg a czélba vett eredményt. A párhuzamos tanszékek szaporításától magában véve nem várok eredményt, mert a fővárosi joghallgatók száma rendszeres következetességgel évről-évre növekszik, ellenben a parallel tanszékek szaporításának megvan a maga természetes határa, melyen túl az új tanszékek létesítése az oktatásügy administratiójában, a tanrend összeállításában, a vizsgálatok és szigorlatok organismusában, sőt még a tanárok különben oly üdvös hatású versenyénél is zavarokra és bonyodalmakra vezetne. Egyébiránt a tanszékek szaporítása csak akkor volna igazán gyökeres orvosszere a túltömöttséggel járó tanügyi hátrányok egy részének, ha az egy-egy tanárt hallgatható tanulók számának maximuma megállapittatnék, a mely határozat, eltekintve attól, hogy kivitele sok nehézséggel volna összekötve, a tanszabadságon ejtene csorbát. Kívánatosnak tartom azonban a párhuzamos tanszékek felállításával megkezdett iránynak foly tatását oly értelemben, hogy azon néhány tantárgyra, melyek eddig csak egy nyilvános tanár által vannak képviselve, névszerint a magyar közjogra és egyházjogra, valamint az eddig még mindig külön tanszék nélkül levő közigazgatási és pénzügyi jogra új tanári állomások rendszer esittessenek, mert nem tudom igaz okát adni, hogy egyik-másik tárgyra három nyilvános tanár is van alkalmazva, kettőnek pedig csak egy-egy tanára van, sőt egy bizonyára nagyfontosságú tanszaknak, t. i. a közigazgatási és pénzügyi jognak, nincs is nyilvános tanára. (Ugy van!) A budapesti jog- és államtudományi kar túlnépesedésének bizonyára hatályosabb ellenszere volna egy harmadik egyetem felállítása. De a baj gyökeres orvoslását ebben sem találhatom, mert meg vagyok győződve, hogy az új egyetem a budapesti joghallgatók számának legjobb esetben csak 10—12%-át vonná magához (Egy hang: Annyit sem!) Azon számos valódi és képzelt előnyök, melyek az ifjúságot a fővárosba édesgetik, mint különösen a szórakozások és élvezetek nagyobb bősége, az életfenntartásra kínálkozó több keresetforrás, továbbá az előkelőbb társadalmi körökkel való összeköttetésekből remélt előnyök és az itt működő kitűnő tanerők a budapesti egyetemnek minden időben oly túlsúlyt fognak biztosítani az ország bármely más városában létező és még oly tökéletesen szervezett egyetem felett, hogy azt merem mondani, hogy ha egyszerre két új egyetem állíttatnék is fel, ezek együttvéve sem csökkentenék többel, mint 18—íO°/°-kal a fővárosi joghallgatók mostani számát. Csak egy új egyetem felállításával pedig épen nem volna elérve a czél, mert ha a fővárosi jogtanulók száma 1500-ról 1350-re vagy akár 1300-ra apadna, a jelenlegi állapot javulása alig volna érezhető. Mindamellett, miután feltehető, hogy a harmadik egyetemen a hallgatók száma 2—3 évtized múlva jelentékenyen szaporodni fog, és kiváltképen arra való tekintettel, hogy legyen egy főiskolánk, a mely, ha csak pár évtized múlva is, a budapesti egyetemmel egyenlő színvonalra emelkedne, azzal versenyre kelhessen, a harmadik egyetem felállítását annál inkább szükségesnek tartom, mert a kolozsvári egyetem területi fekvésénél és az erdélyi részekben levő nemzetiségi viszonyoknál