Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-822. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a szajol-kun-szent-mártoni helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
14 822. szám. az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. — Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir ministeriumnak fenn van tartva, esetről esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni. a) Alépitmény. A maximál emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1:200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3. 20 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt O.25 méter vastagságban és a sínlábak magasságában 2.g méter szélességben rakandó. Az ágyazási anyag legalább V» részben kavicscsal, — s legfeljebb V» részben homokkal létesítendő. A müépitmények kivétel nélkül fából is előállithatók. &) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyek aczélból állitandók elő, folyóméterenként 20.o kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 4,300 kilogramm keréknyomásnak megfelelő hordképességgel bírjanak.
