Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-860. Törvényjavaslat, az úrbéri rendezés következtében avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők fa-állományáért befolyó pénzek felhasználásáról
860. szám. 189 Melléklet a 860. szdmú irományhoz. Indokolás, „az úrbéri rendezés következtében avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők fa-állományáért befolyó pénzek felhasználásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1879. évi XXXI. törvényezikk megalkotásakor két fontos czél lett kitűzve: először az, hogy az ország termőföldjének az a jelentékeny része, mely természeti viszonyainál fogva mezőgazdasági raivelésre állandóan nem alkalmas, az erdőtenyésztés czéljára használtassák; s másodszor, hogy e területeken oly okszerű gazdálkodás honosiítassék meg, mely mellett azok állandó jövedelmezése biztosítva legyen. E czélból a megalkotott törvény határozataiban eszközöket nyújtott a kormány kezébe, melyekkel az ország erdőállományának fentartásáról és okszerű használatáról gondoskodhassak. Ezek a határozatok azonban — a dolog természeténél fogva — csak a meglevő erdőkre vonatkoznak, s ép ezért arra, hogy a kormány az erdőgazdaságtól régebbi időkben helytelenül elvont területek befásitására s a természeti viszonyoknak megfelelő használatára befolyhasson, csupán az esetben adnak felhatalmazást, ha az okszerűtlen vagy gondatlan kezelés folytán ezen elszegényedett földterületek más szomszédos birtokokra nézve is veszélyesekké váltak. Már pedig Magyarországon még igen sok vízmosásnak, elmocsárosodásnak kitett, vagy meredek hegyoldalakon fekvő silány szántó, terméketlen rét és különösen keveset vagy mitsem jövedelmező legelő van, mely a mostani mivelés mellett elpusztulásnak néz elébe, s habár ez idő szerint nem is sorozható az erdőtörvényben emiitett kopár területek közé, mégis okvetlenül beerdősitendő, ha azt akarjuk, hogy termőképessége megmaradjon. Bevárni ezen területek tulajdonosaival szemben azt az időt, mig a befásitás az erdőtörvény alapján elrendelhető, határozottan káros, nemcsak a tulajdonosra, hanem az országra nézve is, mert minden hold földdel, mely a gondatlan használat miatt kopárrá válik, kisebbedik az adóalap is és mert az orvoslás akkor, midőn a baj már nagyra nőtt, aránytalanul nehezebb és költségesebb, mintha az idejében történik. Ezért az állam közvetlenül csak ugy folyhat be jótékonyan a földművelés terén e tekintetben mutatkozó bajok orvoslására, ha az eddig roszúl kezelt, pusztulásnak indult földterületeknek azon részét, mely a természeti viszonyoknál fogva a fatenyésztésre van utalva, lassanként birtokába veszi, s illetve az oly erdőket is megvásárolja, melyeknek fentartása más kézben nem lehet kellően biztosítva.
