Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-860. Törvényjavaslat, az úrbéri rendezés következtében avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők fa-állományáért befolyó pénzek felhasználásáról
190 860. szám. Az erdőtörvény életbelépése alkalmával sok olyan területről volt részint szükségből, részint gondatlanságból eltávolítva az erdő, mely ha újból be nem erdősittetik, előbb-utóbb teljesen elpusztul, és a mi a legaggasztóbb e tekintetben, e területek nagy része kisebb magán birtokosok, szegény községek és közbirtokosságok kezén van, melyek jobbára nem is rendelkeznek azon pénzerővel, mely az erdő visszaállítására szükséges. Az újra erdősités foganatosítását tehát ezektől, még abban az esetben sem mindig lehetne remélni, ha az erdőtörvény vagy más új törvény alapján kényszer alkalmaztatnék is velük szemben, pedig ily kényszert, az erdőtörvény csak a legutolsó esetben enged meg. — Sikerre számitani tehát e tekintetben csak akkor lehetne, ha e veszélyeztetett területeket a szomszédos nagybirtokosok váltanák magukhoz. Erre azonban tekintve azt, hogy az ilyen czélra forditott tőkék többnyire csak évtizedek múlva fognak kamatokat hajtani, nincs elegendő kilátás, s igy nem marad más mód, mint hogy e feladatot maga az állam mint erdőbirtokos, vállalja magára. A beterjesztett törvényjavaslatban egyelőre szerény eszközökkel tervezett intézkedést, tehát már ezen általános tekintetek is kívánatossá teszik; de ezeken kivül még a következők is indokolására szolgálhatnak. Az erdőtörvény tudvalevőleg azon általános érvényű határozatán kivül, mely a mezőgazdasági mivelésére állandóan nem alkalmas talajon álló erdők feltétlen fentartását rendeli el, első czímének második fejezetében oly határozatokat is tartalmaz, melyeknek értelmében az állam és más erkölcsi személyek birtokában levő erdők, bármilyen talajon álljanak is, állandóan fentartandók és rendes üzemtervek szerint kezelendők. Ezzel szemben azonban előfordult és előfordul ezután is az az eset. hogy az állami erdők egyes részleteit részint telepítési czélra, részint birtokrendezési érdekekből levágni, vagy eladni kell azon okból, mert más állami erdőbirtokoktól távol, elszigetelten feküdvén, külön kezelésre nem alkalmasak. Gryakran megtörténik az is, hogy az úrbéri rendezések következtében a volt úrbéresek tulajdonába legelő- vagy rétilletmény fejében átmenő erdőterületek fakészletét, miután az a kincstárnak, mint volt földesúrnak ítéltetik oda, egyszerre levágni és eladni kell. Általában véve nem ritka eset, hogy az állam tulajdonában levő egyes erdőrészeknek levágatását vagy eladását fontos közgazdasági érdekek követelik, s igy mig egyfelől ezen érdekeknek a lehetőség határai között eleget tenni kívánatos, másfelől az erdőtörvény rendelkezését is teljesíteni kell. Mert azon erdők fakészlete, melyeket az emiitett okokból levágni, vagy a talajjal együtt eladni kell, általában nem képezi a rendes évi fabasználat tárgyát, hanem többnyire csak szükség szerint vétetik igénybe, még pedig a rendes üzemterv szerint használattól eltérőleg, ugy hogy az ily czélból eszközölt nagyobbmérvű tarolások következtében mindig maga az erdőállomány tőkéje szenved csorbulást, annál is inkább, mert az ekként elvont fátokét az üzemtervek által megengedett használati mennyiségbe, az államerdőknél fenforgó helyi-és korosztályzati viszonyoknál fogva csak a legritkább esetekben lehetne betudni a nélkül, hogy a gazdaságban káros zavarok, a költségekben pedig felesleges túlkiadások ne merülnének fel. Igen természetes tehát, hogy miuden olyan esetben, midőn az erdőnek nem az tizemtervekben megállapított rendes évi fatermése, hanem maga az évi jövedelmet adó tőke kerül kihasználás alá; akkor az ezen fátokéért befolyó pénzösszeg sem képezheti az illető év rendes bevételét, hanem a fatermelés oly ideiglenesen szabaddá vált tényezőjének tekintendő, mely rendeltetésénél fogva ismét az erdőnek adandó vissza. Kétségtelen tehát, hogy az állam ily esetekben csak akkor felel meg az erdőtörvény rendelkezéseinek és azon intentióknak, melyek a törvényhozást az erdőtörvény megalkotására indították, ha az emiitett rendkívüli eladásokból befolyó összegeket ismét erdővásárlásra fordítja.
