Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-775. A képviselőház közlekedési bizottságának jelentése, „a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

81 775. szám. 6) hogy az így fejlesztett ártér minden része, beleértve a 15. §. második bekezdése értelmében újonnan bevonandó érdekelteket is, a költségekhez aránylag hozzájárul. E czélra az 1881: XLII. t.-cz. szabályai szerint a pótliquidátiók megejtendők, tekintet nélkül azon rendelkezésre, hogy a már liquidált alaptőkének a liquidálandó új befektetés legalább V*-ét kitegye. A tulterheltetés ezen megállapítása nem zárja ki azt, hogy rendkívüli baleseteknél ac illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesüljön. Az 1882: XXVI. t.-cz. értelmében állami kezelés alá vett temes-bégavölgyi társulatra ezen szakasz rendelkezése nem terjed ki s e részben külön törvény fog intézkedni. Az 1881: LIT. t.-cz. 6. §-ának második bekezdése ezen törvény által nem érintetik<. A mi a javasolt új 23. szakasz első bekezdését illeti, a bizottságban hosszabb tanácskozás tárgyát képezte az, hogy váljon czélszerű-e a túlterheltetési maximumot a kataszteri tiszta jövedelem alapján és fix százalékban állapítani meg. A bizottság azonban azon meggyőződésre jutott, hogy azon területeknél, a melyek áj földadókataszteri tiszta jövedelme a mentesítés utáni állapot szerint vétetett fel, leghelyesebb a kataszteri jövedelmet venni fel a számítás alapjául és egy fix százalékot állapítani meg, mert ez által azon visszásságoknak, melyek az esetről-esetre való becslésekkel járnának, s az azokat kisérő particuláris versengéseknek, melyeket előmozdítani az államnak nem lehet feladata, útja vágatik. Nem tagadható, hogy a túlterheltetési százalék magas, tekintve, hogy a tulterheltetés esete a társulati alakulás alapjául felvett vizszín alatti ártérnél csak akkor áll elő, ha a befektetett alaptőke magában — tehát a fentartási és helyreállítási költségek nélkül — a kataszteri érték 60°/o-át kiteszi; — magas ezen százalék a magasabban fekvő ártérre nézve is 20%>-kal, ha tekintetbe vétetik, hogy ezen területek még a társulati alakuláskor vizveszélynek nem is voltak kitéve és csak a szabályozás folytán jutottak ezen helyzetbe. És ha a bizottság mindezek daczára a kormánynyal egyetértőleg ezen százalékokban megállapodott, tette ezt azért, mert inkább az ügy érdekében levőnek találta, egy bár magas százalékot állapítani meg, mint a maximális tulterheltetés elvi kimondásánál megállapodni, s ezzel egyfelől az államot bizonytalan terheltetésnek tenni ki, másfelől oly reményeket kelteni, melyek beválthatók nem lesznek. Különben a bizottság ezen szakasz szövegezésében gondoskodott arról, hogy ha az állam kötelessége, tulterheltetés czímén valamely társulat terheihez járulni, magas százaléknál áll is elő, fentartassék továbbra is az állam azon joga, hogy méltánylást érdemlő rendkívüli baleseteknél az illető társulatot segélyben részesíthesse. Az új 23-ik szakasz 2-ik bekezdése azon esetekre nézve intézkedik, a melyeknél az új földadókataszteri tiszta jövedelem a mentesítés előtti állapot szerint vétetett fel; ezen esetekben a fent megjelölt százalékok alkalmazása az államra nézve elviselhetlen terhet róna s az illetőknek oly előnyöket biztositana, melyekhez semmi joguk sincsen; ennélfogva azt találta a bizottság, hogy ezen úgy is kivételes esetekben legmegfelelőbb az általános elv kimondásánál maradni. Az új 23-ik szakasz 4-ik, 5 ik és 6-ik bekezdése indokolását abban találja, hogy az állam esetleges hozzájárulásának első feltétele az, hogy az érdekeltek közül a teherviselés alól senki se vonta ki legyen magát s hogy mindenki a haszonaránylag reá eső terhet tényleg viselje is. A 7-ik bekezdés felvétele az új 23-ik szakaszban azért volt szükséges, mert az 1881: XLII. t.-cz. 15. szakaszának 2-ik bekezdése szerint a liquidatío különben mindaddig a maximális megterheltetés czéljából sem volna megejthető, míg az illető társulat mentesített árterének jelen termőképességben tartására szükséges új védművek emelése, vagy az eddigieknek nagyobbitása folytán annyi új költséggel meg nem terheltetnék, a mennyi a liquidált alaptőkének V* részét teszi.