Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-789. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek, az orzsággyüléshez intézett jelentése, a barcs-pakráczi helyiérdekű vasut engedélyezése tárgyában
789. szára. 177 A benyújtott s lényeges pontjaiban fennebb ismertetett vasúti tervezetet az engedélyezésre alkalmasnak találván, engedélyt kéró'vel az építési és üzleti feltételek megállapítása czéljából tárgyalásokba bocsátkoztam. Ezen tárgyalások alapján állapíttatott meg uz engedély-okmány, melynek határozmányai úgy a helyiérdekű vasutakrol szóló 1880: XXXI. t.-czikkben foglalt alapelveknek, mint a szóban levő vasút iránt építési és forgalmi szempontokból támasztható követelményeknek megfelelnek. A vonal irányára nézve az engedélyt kérő által bemutatott tervezetet egészben véve elfogadhatónak s csupán annyiban találtam módosiíandónak, a mennyiben e tervezet szerint a barcspakráczi vasút barcsi kiindulási pontján az ezen jelentékeny forgalmi góczponton összefutó vasutak egyikével sem hozatott volna Összeköttetésbe. Ezen összeköttetést tehát a forgalom érdekében szükségesnek tartván, kötelezendó'nek találtam az engedélyest, hogy a barcs-pakráczi vasutat a szab. déli vagy a szab. pécs-barcsi vasút barcsi állomásával külön állomás létesitése esetében is kapcsolatba hozza. Ezen iutézkedés a forgalom általános érdekén kivül önmagában véve is fontosságot nyer az által, mert ekként már az engedélyokmányban megadatik a lehetőség arra nézve, hogy a szóban levő vasút, utólagos pótépitkezések nélkül a kapcsolatos szab. déli vagy szab. pécs-barcsi, illetve budapest-pécsi vasutaknak üzletkezelésébe átadassék. E mellett azonban biztosítva van az engedély-okmányban a barcs-pakráczi vasúton az önálló üzletvitel lehetősége is, a mennyiben köteleztetett az engedélyes, önálló üzlet folytatása esetén az építési tőkéből pályakilométerenkűit 4,805 frtot üzleteszközökre fordítani. Ha pedig ezen összeg kezdetben az említett czélra egészben vagy részben fel nem használtatnék, avagy az üzletvitel más vasúti vállalatra ruháztatván át, e vállalat forgalmi eszközeinek rendelkezésre bocsátását is elvállalná: a fel nem használt Összegek letétbe helyezendők, s más czélra, mint forgalmi eszközök beszerzésére fel nem használhatók. Fontosnak találván vasúti politikánk szempontjából, hogy a kormány a barcs-pakráczi vasút Üzletének egy másik vasúti vállalatra leendő átruházásánál befolyását megfelelően érvényesíthesse, kikötendőuek találtam az engedélyessel szemben az engedély-okmányban, hogy az üzlet átadására vonatkozó szerződést a kormánynak jóváhagyás végett bemutassa. Díjszabási tekintetben az engedély-okmány az engedélyes tarifa szabadságát, a vicinális vasutakra nézve gyakorlatban levő maximalis díjtételek határai közt, általában nem érinti. Minthogy azonban a barcs-pakráczi vasút a Barcson túl menő forgalomban a magyar kir. államvasutak tarifális érdekeit közvetlenül érinthetné, kikötöttem, hogy az engedélyes a díjtételek felállításánál semleges állást foglaljon el. s azon díjtételeket, melyeket akár díjszabás, akár kedvezmény utján a Kanizsán és Pragerhofon túl menő forgalmakra nézve saját vonalain engedélyez, ugyanazon czikkek után és ugyanazon összviszonylatokban és feltételek alatt a szt.-lőrinczi és zákányi csomópontokon átmenő forgalmakban is engedélyezze, kiköttetvén különösen, hogy a Trieszt, illetőleg Bécsbe irányuló forgalmakban az engedélyes által rendelkezésre bocsátandó díjrészletek és kedvezmények mindenkor a Fiúméba és Budapestre irányuló forgalmaknak is megadassanak. A mi a szóban levő vasút kiépítésére szükséges építési tőkét és annak beszerzését illeti; az engedély-okmányban megadatik az engedélyes részére a jog, hogy a helyiérdekű vasutakrol szóló 1880: XXXI. t.-czikkbeu foglalt módozatok mellett részvénytársaságot alakithasson s az építéshez szükségelt tőkét *A-öd részben törzs- és 7 s-öd részben elsőbbségi részvények kibocsátása utján szerezze be. KKPVH. IROMÁNY. 1881—84. XX. KÖTET. -23
