Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-777. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a szerzői jogról” szóló törvényjavaslatnak ujabb tárgyalás végett a bizottsághoz utasitott némely szakaszaira, s az ezekre vonatkozó módositványok és inditványokra

100 777. mám. hírlapirodalom ezen fontos adatainak megvédését addig, mig azok valamely lapban megjelentek, jogosultnak találja a bizottság, s ennélfogva a 6-ik §-hoz következő új (7-ik) pont felvételét indítványozza. „7. Kizárólag a napi lapokba leendő felvétel végett összegyűjtött és többszörözve megjelent táviratoknak és tudósításoknak valamely hírlapba történt jogosulatlan átvétele. Az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenése után átvételére a 9-ik §. 2-ik pontjának rendelkezése alkalmazandó". • A 9-ik §-nak 2-ik pontja (harmadik bekezdés) a fentebbi indítványnyal való összefüggésénél fogva függőben tartatván: miután a 6-ik §-hoz javaslatba hozott fentebbi 7-ik pont a 9-ik §. 2-ik pontjának (harmadik bekezdés módosítását nem teszi szükségessé: indítványozza a bizottság, Ihogy a 9-ik §. 2-ik pontja (harmadik bekezdés) változatlanul elfogadtassék. IV. A 15-ik §-hoz Thaly Kálmán képviselő a következő módositványt terjesztette elő' „E szakaszhoz még a következő új bekezdés teendő: „Történelmi forrásoknak, irodalomtörténeti emlékeknek és népköltészeti termékeknek gyűjteményes első közlői hasonlóképpen a kiadvány megjelenésétől számitott 50 évi jogvédelemben részesülnek". Ezen módositvány tárgyalásánál a bizottság abból indult ki, hogy a történelmi források, irodalomtörténelmi emlékek, népköltészeti termékek és más effélék nem képeznek oly adalékokat, a melyekre a szerzői jog védelme kiterjeszthető lenne, és hogy az ilyen adalékok felkutatói, bármily elismerésre legyen is méltó sokszor igen fáradságos és hasznos tevékenységük, a felkutatás által az egyes ilyen adalékoknak szerzői jogát meg nem szerzik. Egyes ilyen adalék közlése tehát, a szerzői jog védelme alá nem helyezhető; hanem az ilyen egyes adalék közlésénél védelem tárgyát csak azon netaláni önálló szellemi tevékenység képezheti, a mely a közlött adalék bírálatában, magyarázatában vagy másnemű irói feldolgozásában nyilvánul. Más tekintet alá esik az ilyen adalékoknak gyűjteményes kiadása, a hol a gyűjteményes kiadás rendezésében nyilvánuló szellemi tevékenység méltatása szempontjából indokolt, hogy a gyűjteményes műre mint ilyenre, mint egységes egészre a szerkesztőnek a szerzővel egyenlő védelem biztosittassék, a nélkül azonban, hogy a gyűjteményben foglalt egyes adalékok, melyek mint ilyenek közvagyont képeznek, a többszörözés és közzététel tilalma alá helyeztetnének. A mint a 2-ik §-ban ki van mondva, hogy többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül; de az egyes adalékok szerzői joga azok szerzőit illeti: úgy a szóban levő gyűjteményes munkákra nézve is kimondandónak véli a bizottság a tett módositvány folytán azt, a mi a törvényjavaslat rendelkezéseinek összefüggéséből különben is következtethető lenne ; hogy tudni illik a kérdéses adalékok gyűjteményes kiadásainak szerkesztői a gyűjteményre mint egységes egészre nézve védelemben részesülnek, de az egyes adalékoknak többszörözése a szerzői jog bitorlását nem képezi. Kiemelendőnek tartja még a bizottság, hogy e részben az intézkedést a módositvány tartalmazta egyes adalékfajokra korlátozni czélszertí nem lenne : hanem átalánositani kell az intézkedést minden olyan gyűjteményes müvekre, a melyek akár közjellegöknél fogva, akár a védelmi idő lefolyása következtében közvagyont képező, ennélfogva a szerzői törvény oltalma alatt nem álló és még meg nem jelent iratokból és adalékokból állíttatnak össze; mert például még meg nem jelent bírósági döntvényeknek, törvényhatósági szabályrendeleteknek s más efféléknek gyűjteményes kiadása hasonló védelemben kell hogy részesittessék. Hogy azonban a gyűjteményes mű mint egy-