Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-777. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a szerzői jogról” szóló törvényjavaslatnak ujabb tárgyalás végett a bizottsághoz utasitott némely szakaszaira, s az ezekre vonatkozó módositványok és inditványokra
777. szám. íOf séges egész ezen védelmet igényelhesse, a bizottság nézete szerint szükséges azon előfeltétel együttes fenforgása, hogy az összegyűjtött adalékok ne álljanak a szerzői jog védelme alatt, mertekkor a 2-ik §. első és második bekezdésének rendelkezései lennének alkalmazandók, és hogy ezen adalékok még közzétéve ne legyenek; mert a már közzétett adalékok vagy részesülnek a szerzői jog védelmében, s akkor az egyes adalék szerzőjének joga a döntő, vagy már védelem alatt nem álló közvagyonná váltak, és akkor a gyűjteményes kiadás által a közvagyon újjolagos lebilincselésére alkalmat szolgáltatni nem szabad. Mindezek figyelembevételével s tekintettel arra, hogy ezen kérdésnek a védelmi időt szabályozó 15-ik §-nál való megoldása nem lenne helyén, indítványozza a bizottság, hogy a) a 2-ik §-hoz következő új bekezdés tétessék: „Még meg nem jelent, s egyszersmind a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes műre, mint egységes egészre, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül". b) a 9-ik §-hoz következő új (5-ik) pont tétessék: „5. a 2-ik §. harmadik bekezdésében emiitett gyűjteményes művek egyes adalékainak többszörözése". A 19-ik §. utolsó bekezdéséhez Literáty Ödön következő módositványt nyújtotta be : „A 19. §. utolsó bekezdéséből ezen szavak: „akár ténybeli, akár jogi" és ezen bekezdés utolsó pontja hagyassanak ki; mivégből tekintve ezen módositvány elvi jelentőségét, annak megfontolása és javaslattétel végett e szakasz az igazságügyi bizottsághoz utasittassék". Ugyanezen szakasz utolsó bekezdéséhez Mandel Pál azon módositást indítványozta, hogy „Ez esetben".szavak helyett „Véletlen mulasztás esetében" tétessék. Ezen módositványok folytán az igazságügyi bizottság a 19-ik §. utolsó bekezdését újabb megfontolás tárgyává tette, s ugy találta, hogy ezen bekezdésnek azon tartalma, mely szerint az, a ki menthető akár ténybeli, akár jogi tévedésből jóhiszemüleg cselekedett, ne büntettessék, a fenforgó különös körülmények méltatásával indokolható rendelkezést képez; és hogy azon aggály, mely szerint ezen rendelkezés a törvény hatályát illusoriussá fogná tenni, nem jogosult, mert a büntetés kizárása csak akkor fogna bekövetkezni, ha a mentségi alapul szolgáló tévedésnek és a cselekvő jóhiszeműségének fenforgása kétségtelenül be van bizonyítva. Mindazonáltal egyfelől tekintettel arra, hogy a szándékosság vagy gondatlanság fenforgását és beszámít!)atását a biró az e részben is szabályozó büntető-törvénykönyv és a büntetőjogi átalános elvek szerint fogja megitélni, másfelől pedig azon aggály elhárítása végett, a mely abban nyert kifejezést, hogy a 19-ik §. utolsó bekezdése értelmében a törvény nem tudása is mentségi okul fogna szolgálhatni, az igazságügyi bizottság a 19-ik §. kérdéses utolsó bekezdését, a beadott módositványoknak is megfelelően, a következő átalánosabb szövegben ajánlja elfogadásra: „Ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen, és a cselekmény elkövetője a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős". A 19-ik §. ezen utolsó bekezdésével kapcsolatban a bizottsághoz utasíttatván a 29-ik §. is, melyhez Thaly Kálmán azon szerkezeti módositást tette, hogy a „folyamatba tett" szavak helyett „megindított" szó tétessék: a bizottság a 19-ik §. utolsó bekezdésének újabb szövegezése folytán változást nem igénylő ezen 29-ik §-t Thaly Kálmán szerkezeti módosításának elfogadásával a következő szövegben ajánlja fentartandónak:
