Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-718. Törvényjavaslat, a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
718. szám. 65 jesztése, melyek feldolgozása bizonyos időszakokhoz van kötve s eddig is a a főzőkészülék termelő képessége szerint, illetőleg az egyezkedés utján való adóztatás alá esett, czélszerűnek nem mutatkozott, és azon szeszgyárakra nézve, melyek erjürtartalma az emiitett mértéket meg nem haladja, a beczefrézésre szánt űrméret szerint való átalányozás a fentebb előadott indokoknál fogva facultative fentartandó volt; másrészt pedig, hogy a szesznyeredék megadóztatandó foktartalmának átalányozása által az adóztatási rendszer egyszerűsítése és annak biztosabbá tétele czéloztatott; a mennyiben ily módon a termelt szesz foktartalmának megállapítása tekintetében az ellenőrző közegekkel való összejátszás lehetősége, valamint a szeszmérőgépben tartalmazott próbaszesz foktartalmának roszhiszemtí gyöngitése, teljesen ki lesz zárva s a szeszmérőgépek is, — habár eddigi működésök teljesen kielégítő volt, — minthogy azok működése csakis a szesznyeredék mennyiségének jelzésére fog szorítkozni, még tökéletesebb berendezést fognak nyerhetni. A törvényjavaslat azon rendelkezését, hogy a terményadó azon szeszfőzdék által is alkalmazásba vehető, melyekre nézve az nem kötelező, s hogy ez esetben a megadóztatandó szeszfoktartalomból az átlag naponként előállított szesz mennyiségéhez képest és pedig: Mezőgazdasági szeszfőzdéknél bezárólag 37s hektoliterig . 207o 37* hektoliteren felül bezárólag 4V 2 hektoliterig 10% a többi szeszfőzdéknél pedig bezárólag 3 1 /* hektoliterig 5°/o leengedésnek van helye, közgazdasági tekintetek által indokolt azon czél tette szükségessé, hogy a terményadó önkéntes választása azon szeszfőzdék részére, melyekre nézve a beczefrézésre szánt űrméret szerint való átalányozás fentartatott, megkönnyítessék és az ezen osztályba tartozó mezőgazdasági szeszfőzdék a részükre eddig is biztosítva volt szesznyeredék leengedés kedvezményének élvezetében, a terményadó választása esetében is, még pedig egész évi üzletökre kiterjedőleg, meghagyassanak. 5. A termény mennyisége és foktartalma szerint, szeszmérőgép alkalmazása nélkül való adóztatás alá csakis azon szeszfőzdék esnek, melyek borhulladékokat (törkölyt) stb. dolgoznak fel s égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek és üzletük különböző berendezésénél és sajátszerű módjánál fogva károsításuk nélkül a többi adóztatási módok egyikére sem kötelezhetők. Ezen utóbbi körülmény tette szükségessé tevábbá azt is, hogy az adóztatási feltételek és ellenőrzési rendszabályok megállapítása a pénzügy mi aister részére tartassák fenn, mely intézkedés azonban tekintettel arra, hogy ezen adóztatási mód csak igen csekély számú szeszfőzdékre fog alkalmazást nyerni, különös jelentőséggel nem bir. Ezen törvényjavaslat az égetett szeszes folyadékok megadóztatását tárgyazó s a fentebbiekben indokolt határozmányokon kivül, még két külön elvi jelentőségű intézkedésre is kiterjed: a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készítésének 307o-nyi szeszadó-pótlékkal való megadóztatására, és a sajtolt élesztő után eső behozatali vámnak métermázsánkint 10 forintról 20 forintra való felemelésére. A sajtolt élesztő készítésének ekként tervezett külön megadóztatása a terményadónak kötelező behozatala folytán vált szükségessé. Jelenleg ugyanis a sajtolt élesztő készítésével foglalkozó szeszfőzdék az élesztő készítése által feltételezett műszaki eljárás, illetőleg hosszabb erjesztési idő folytán bármely adóztatási mód mellett is aránylag sokkal több szeszadót lévén kénytelenek tényleg fizetni; a sajtolt élesztő készítése rendszerint oly szeszfőzdékre szorítkozott, melyek magukat állandóan a szesziparnak szentelték, s melyek akkor, midőn a belsztikséglet teljes ellátására igénybe vétettek, egyszersmind kiviteli kereskedést is folytathattak; míg jövőre, ha a terményadó kötelező életbeKÉPVH. IROMÁNY. 1881 — 84. XIX. KÖTET. 9
