Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-718. Törvényjavaslat, a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
66 718. szám. léptetése mellett az élesztőkészitésre külön adó nem hárulna, az oly általánossá fogna válni, hogy a belszükséglet ellátására egyik szeszgyár sem fogna nagyobb mértékben igénybe vétetni, e nélkül pedig az élesztő gyártmánynak, mint kiviteli czikknek sajátszerű természeténél fogva, — a kiviteli kereskedés sem fogván az eddigi sikerrel gyakoroltathatni, ezen szép fejlődésnek indult iparág hanyatlásnak tétetnék ki. De azon haszonnál fogva, melylyel a sajtolt élesztő készítése jár, azon szeszfőzdék, melyek evvel nem foglalkozhatnának, a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdékkel szemben annál inkább kedvezőtlen helyzetbe jutnának, mert ezek a terményadó szerint megadóztatandó szesznyeredéknek 75 fokkal való átalányozása mellett, még esetleg a szeszadó leszállításában is részesittetnének. A sajtolt élesztő készítésének külön megadóztatása tehát pénzügyi tekinteteken kivtil, ugy az élesztő, mint a szeszipar megvédésének érdekében áll, s minthogy a tervezett adóztatás módja külön ellenőrzést nem igényel, s az adózókra nézve zaklatással nem jár, annak az érdekelt körök, valamint a szeszadó iránti szakbizottság által javasolt életbeléptetése ajánlatosnak mutatkozik. A sajtolt élesztő után eső behozatali vámnak felemelését, a sajtolt élesztő belföldi készítésének 30 százaléknyi szeszadópótlékkal való megadóztatása vonja maga után s habár a külföldről az osztrák-magyar vámterületre évenkint átlag behozott sajtolt élesztő 250 métermázsánál többre nem tehető, és ennélfogva a tervezett vámfelemelés gyakorlati fontossággal nem bir, mégis annak életbeléptetése, tekintettel az élesztő-iparra háramlandó nagyobb adóteherre, szükségesnek mutatkozik. • Ezek után áttérek a törvényjavaslat részletes intézkedéseire: Az I. fejezet megjeleli az 1878. évi XXIV. t.-czikknek megszüntetett §-ait s magában foglalja az ezek helyébe léptetett határozmányokat, melyekre nézve a megszüntetett §-ok megjelelő számai az okból tartattak meg, hogy ezen határozmányok a gyakorlati alkalmazás czeljára az idézett törvényczikk fentartott §-aival egybefoglalva, egy egységes szövegű törvényt képezzenek. A törvényjavaslat 1. §-a a jelenleg hektoliterfokonkint 11 krajczárban megállapított adótételt jövőre is változatlanul fentartja; egyszersmind pedig rendeli, hogy azon esetben, ha égetett szeszes folyadékok termelésével vagy a szeszadó alá eső anyaeczet, illetőleg eczetgyártással együtt sajtolt élesztő is készíttetik, a fenti adótételhez még 307* pótlék fizetendő. Ezen pótlék alkalmazása fentebb már tüzetesen indokolva lett, egyebekben pedig ezen §. szövege teljesen megfelel a jelenlegi törvény hasonszámú §-ának. A 3. §. a kivitt égetett szeszes folyadékok után járó adóvisszatéri test, az eddig e részben fennállott törvényes intézkedéssel megegyezőleg, azon eltéréssel szabályozza: hogy jövőre minden kivitt hektoliterfok szesz után járó 11 krajczárnyi fogyasztási adón kivül, raktározás, szállítás stb. által támadt apadás czímén még 107»-nyi pótlék is téríttetik vissza, s hogy ennek megfelelőleg a kivitt liqueur után visszatérítendő fogyasztási adó is kikerekítve, 100 negyedliter után 1 forintban, minden 100 íelliter után 2 foriutban és minden 100 liter után 4 forintban állapíttatott meg. Az apadás ezen mérve a szeszadó iránti szakbizottság véleményére van alapítva, és annak számbavétele a terményadó kötelező életbeléptetése folytán, kiviteli képességünk megóvása érdekében annál inkább szükségesnek mutatkozott; mert az adóztatásnál e czímen külön levonásnak helye nincs. A 19. §. a fentebb már felsorolt és elvi szempontból tüzetesen indokolt adóztatási módokat határozza meg. A 20. §. az összes szeszfőzdéket, a feldolgozandó anyagok neme, valamint erjesztő edényeik összes űrtartalmának mérve és főzőkészülékeik minősége szerint, az előző §-ban meghatározott adóztatási módoknak megfelelő csoportokba osztja.
