Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-718. Törvényjavaslat, a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről

60 718. szám. Melléklet a 71$, számú irományhoz. Indokolás, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módosítása, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésénck megadóztatása és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemelése" iránti törvényjavaslathoz. Azon kiváló befolyásnál fogva, melyet a szesztermelés mezőgazdaságunk fejlődésére szintúgy, mint az állattenyésztés előmozdítására; a szesz megadóztatásának rendszere pedig nemcsak a szesztermelésre, hanem az állam pénzügyi érdekeire is gyakorol: csak oly szeszadórendszer felelhet meg teljesen czéljának, mely a mezőgazdasági- és gyári szeszipar különböző viszonyainak és követelményeinek kellő figyelembevételével, mindkét iparág fejlődését egyaránt állandóan biztosítja, egyszersmind pedig az államkincstár érdekeit is kielégíti. E czélt a jelenleg érvényben lévő szeszadótörvény által nem minden irányban látom biztosítottnak. Jelenleg az égetett szeszes folyadékok után járó fogyasztási adó, az 1878. évi XXIV. törvényczikk alapján (19. §.); I. átaldnyozds utján: a) a beczefrézésre szánt űrméret, — vagy b) a főzőkészülék termelő-képessége szerint; II. egyezkedés (megváltás) utján, a várható szesznyeredék mennyisége és foktartalma szerint; és III. a termény mennyisége és foktartalma szerint, szeszmérőgép jelzései alapján, szedetik be. Ezen adóztatási módok közül legfőbb fontossággal bir, a beczefrézésre szánt űrméret szerint való átálányozás, a mennyiben az répa, lisztes anyagok és czukorüledék feldolgozására kiterjed, és a gőzerőre berendezett vagy 17 hectolitert meghaladó erjürtérrel bíró összes mezőgazdasági és iparszerű szeszfőzdéknek (618) 987* %-a (607) ezen módon adózott; az összes évi szeszadójövedelemnek (átlag 7.100,000 frt) pedig mintegy 80%-a (5.680,000 frt), ezen adóztatási mód alapján folyt be az állam pénztáraiba. Az átálányozás ezen módja azon feltevésre van alapítva, hogy 24 órai erjedési idő mellett egy-egy hectoliter erjürtér után répából 4, — lisztes anyagokból 5, — czukorüledékből pedig 6 hectoliter foknyi szesznyeredék állitható elő (25. §.), és éhez képest naponként az erjürtér minden hectoliterje után a fenti szesznyeredék fokonként 11 krajczarral (1. §.) adóztatandó meg, (a tényleg lepárolt czefre — illetőleg az abból elért szesznyeredék mennyiségére való tekintet nélkül).