Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

752, száui. 339 2. az adó alá eső szeszfőzési üzlet kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját; 3. az évi termelési idény első havában, valamint az Üzlet egy vagy több havi félbeszakítása esetében (39. §.) az élesztő keverőkádak használatba vétele kezdetének napját és óráját és azon szeszfőzdékben, melyekben a 27. §. 1. és 2. pontja alatt felsorolt edények és műeszközök keverőkádak gyanánt nem tekintendők, a nyers anyagoknak ezen edényekbe és műeszközökbe való átvitelének napját és óráját; 4. a szeszfőzésre szánt anyagok nemét; 5. a hivatalos elintézés keltét és számát; 6. a naponként és a bemondott időszakra eső adóátalányt; 7. ha a hó folyamában sajtolt élesztő készítése is szándékoltatik, illetőleg a sajtolt élesztő készítése után az 1. §. és a 30. §. II. pontja értelmében adópótlék fizetendő, erről a bejelentésben észrevételképen említés teendő. Minden bejelentés az előkészített hivatalos nyomtatványon három egyenlő példányban, minden javítás és vakarás kerülésével, tisztán és olvashatőlag szerkesztendő, különben visszautasittatik. A bejelentésnek, a benyújtás napjának és órájának igazolásával ellátott egyik példánya a félnek, az adóbárczával együtt, visszaadatik. 14. §. A havi adóátalány megszabása. Az 1878: XXIV. t.-czikk 43. §-a helyett rendeltetik: a) Átalában: A havi adőátalány megszabása akként történik, hogy: a) az illető hó napjai, melyeken át az adó alá eső szeszfőzési üzlet gyakoroltatik; b) a fentebb emiitett határozatok értelmében hektoliter fokokban megállapított napitermelő képességgel; és c) minden hektoliter-fok után megállapított 11 krnyi adótétellel szoroztatnak, melyhez sajtolt élesztő készítése esetében az ezután járó 30%-nyi pótlék számítandó. Egyedül azon esetben, midőn a szeszfőzési üzlet az évi termelési idény első üzleti havának első napján nem kezdődik, vagy a termelési idény utolsó üzleti havának utolsó napjáig nem folytattatik, szabandó meg és fizetendő be az ezen két hóra eső adóátalány csak azon összegben, mely az első üzleti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső művelet megkezdése után maradó részére, és az utolsó üzleti hónapban ezen hónapnak az adó alá eső müvelet befejezése előtt még fennlévő részére esik. Ha az évi termelési idény alatt a szeszfőzési üzlet egy vagy több havi félbeszakítás után (39. §.) ismét folytattatik, az adóátalány megszabása és befizetése, a naptári hónap első napjára nézve, melyben az üzlet újból kezdetét veszi, ezen napnak azon részére ki nem terjesztendő, mely csak az adó alá eső művelet előkészítésére (41. §. 3. pontja) fordittatik. 15. §. Az átalányozás alapja. Az 1878: XXIV. t.-czikk 46. §-a helyett rendeltetik: A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi: a) azon czefremennyiség, mely a főzőkészülék napi termelőképességének megfelel; 6) az ezen czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest, hektoliter-fokokban megállapított szesznyeredék. 43»