Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
340 752. szám. 16. §. Az 1878: XXIV. t.-czikk 47. §-a helyett rendeltetik: A főzőkészülék termelőképessége, azaz: azon czefremennyiség, mely, —a napot 24 órával számítva, — az alszesztöltésekkel együtt naponta kifőzhető, következőképen állapittatik meg: 1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, keverökészülékkel, üstsisakkal, hűtöpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hűtöcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csővel, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a) egy czefremelegitővel; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. b) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt említett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg. Valamely üst töltési képességét teljes űrtartalmának négyötöd ( 4 / 5 ) része képezi. Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (1—4. pont) 10-el maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekítendő, hogy 10-el osztható legyen. Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ezen §. meg nem határozza, azt a pénzügyminister, — az 1878 : XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, — állapítja meg. 17. §. Szesznyeredék. Az 1878: XXIV. t.-czikk 49. §-a helyett rendeltetik: A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig: a) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. §. 1. pontja) 5 fokkal; 6) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga- vagy őszibaraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprű, bor- vagy gyümölcsmust, mézes viz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és serfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál 17* fokkal. Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel birnak, mely a 20. §. II. pontjának megfelel, és az 51. §. határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok feldolgozásánál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák, s a pálinkafőzéssel azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, 20%-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik.
