Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-738. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a munkács-beszkidi vasút kiépitéséről” szóló törvényjavaslatról

288 735. szám. felett oly vonalakat kellett, hogy kiépítsen, s oly intézkedéseket kellett, hogy foganatba tegyen; melyek a tényleg el is ért sikert eszközölni és biztosítani alkalmasak voltak. Most azonban, midőn a vasúti közlekedés terén a legsürgősebb teendők megtörténtek, midőn az állam befolyását közvetve vagy közvetlenül, de a fővonalak tekintetében magának kivívta és biztosította,— szüksége merült föl annak, hogy a vasúti politika teréu szükséges további teendők körvonaloztassanak s ezek között első sorban egy keleti csatlakozás létesítése jelöltetett meg. Az ország északkeleti és keleti részén ugyanis Lupkowtól-Tömösig számítva 628 kilométerre minden csatlakozás hiányzott s ennek hiánya mindig érezhetőbb lett; mert e nélkül remény sem volt arra, hogy a magyar állam azon földrajzi helyzetet, mely szerint a kelet és nyugat közt forgalmi és közgazdasági tekintetben összekötő kapcsot képez, saját előnyére kellőleg kihasználja. A mi már azon kérdést illeti, hogy ezen csatlakozás mikép létesíttessék, s hogy névszerint a munkács-stryi, raármarossziget-suczavai és marosvásárhely-tölgyesi combinálható vonalak közül a kitűzött czélnak melyik felelne meg leginkább, erre nézve eltérők lehetnek a vélemények s lehetnek szempontok, melyek nem a munkács-stryi vonalnak adnák az elsőséget, azonban nem zárkózhatott el a közlekedési bizottság azelől, hogy valamely vasútvonal irányának meghatározásánál nem csupán a szorosan vett közlekedési, hanem minden jogosult szempont egyaránt méltatandó és mindenek előtt az vizsgálandó meg, hogy váljon a czélba vett vasút vonalnak az ország határán túli részén a csatlakozás biztosítottnak mennyiben tekinthető; — már pedig ebből indulva ki, csak helyeselnünk lehet a kormány azon eljárását, mely szerint a munkács-beszkidi vonal kiépítése iránt tett a háznak előterjesztést. Az osztrák kormány ugyanis már a múlt évben törvényjavaslatot terjesztett be a birodalmi tanácshoz, a stryi-beszkidi vonalnak államköltségen leendő kiépítése iránt, s ezen törvényjavaslat (melynek 4-ik czikkében különösen ki van emelve, hogy e vasút az állam által kezelendő s hogy a forgalmi kezelésnek valamely magánosra vagy társaságra leendő átruházása csak törvény útján történhetik) a birodalmi tanácsnak 1883. május 8-án tartott ülésében és pedig a nélkül, hogy érdemi tekintetben e törvényjavaslat bármely oldalról ellenzésre talált volna, elfogadtatott s 1883. június 7-én törvényerőre is emelkedett. Egy tekintet a vasúti térképre elég annak igazolására, hogy a munkács-beszkidi, illetőleg beszkid-stryi vasút Lemberget Budapesttel és Fiumével majdnem egyenes vonalban kötendi össze, s így e vasút kiépítése megfelel azon vasúti politikának, mely a vasúti forgalmat az ország fővárosában összpontosította. A ministeri indokolás különben részletesen megjelöli azon útröviditéseket, melyeket ezen csatlakozás a lemberg bécsi, stanislau-bécsi, lemberg-fiumei, illetőleg trieszti-stanislan-fiumei, illetőleg trieszti, a lemberg budapesti s a stanislau-budapesti vonatkozásokon előidéz. Ezek közül ezúttal csupán a lemberg-budapesti útröviditést (mely 93 kilométert tesz), a stanislau-budapesti útröviditést (mely 137 kilométert tesz), s a stanislau-fiumei, illetőleg trieszti útröviditést tartjuk kiemelendőnek, mely utóbbi a lupkow-brucki magyar iránynyal szemben 137 kilométert, a Krakkón át irányított gácsországi iránynyal szemben pedig 278 kilométert tesz; ez utóbbi vonatkozásban a távolsági különbözet 18'7%-ot ér el s e szerint a czélba vett vonal versenyképessége teljes figyelmet érdemel; ezen versenyképesség ugyan némileg alteráltatik azon körülmény által, hogy e vonalnak beszkid-stryi része a kifejtettek szerint befolyásunkon kivül esik, s hogy ezen határainkon túl eső vonal a galicziai államvasút-hálózat többi vonalainak érdeke által fog uraltatni; azonban másfelöl a magyar állam befolyása is a beszkid-fiumei, beszkidbrucki (illetőleg bécsi) a beszkid-zimonyi legfontosabb irányol* tekintetében közvetve vagy közvetlenül, de biztosítottnak tekinthető, a mint az a ministeri indokolás által is igen helyesen kiemeltetik. A vasút hossza 68-610 kilométer; legmagasabb emelkedése 25 ezred, legkisebb kánya-