Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

735. szám. 275 50. §. A szinmüvek és zenés színművek, a jogositottnak a beleegyezése nélkül, szinpadon akkor sem adhatók elő, ha a nyomtatásban megjelentek és árúba bocsáttattak is. Szinpadon kivül az ilyen művekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek, a jogosított beleegyezése nélkül is előadhatók. 51. §. A többszörözve megjelent és árúba bocsátott zeneművek, nyilvánosan a jogositottnak a beleegyezése nélkül is előadhatók, a mennyiben a szerző a mű czímlapján, vagy annak az elején, az előadási jogot magának fen nem tartotta. 52. §. Ha a műnek több szerzője van, a nyilvános előadás tekintetében, az 1. §. második és harmadik bekezdése azon eltéréssel alkalmazandó, hogy a szöveges zeneművek előadásához, ide értve a zenés színműveket is, rendszerint elég a zeneszerzőnek a beleegyezése; és hogy az ilyen műveknek, zene nélkül előadásához, a zeneszerző beleegyezése nem szükséges. • 53. §. A színmű jogosult fordítója, saját fordításának nyilvános előadása tekintetében, védelemben részesül. 54. §. A jogosulatlan fordítás (7. §.) és a jogosulatlan átdolgozás (46. §.) nyilvános előadása, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. 55. §. A nyilvános előadás jogának a tartamára nézve a 11—18. §§. határozatai irányadók. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének a kitétele nélkül szerzett művek, a mennyiben első nyilvános előadásuk idejekor még közzétéve nem voltak, az első előadás napjától; a hátrahagyott művek pedig a szerző halálától számított harmincz évig, részesülnek a jogosulatlan előadás ellen védelemben. De ha az álnév alatt, vagy a szerző nevének a kitétele nélkül szerzett műnek a szerzője, vagy annak a jogutóda a harmincz évi határidő alatt, a szerző valódi nevét beiktatás végett bejelentette (43. §.); vagy ha a szerző ugyanazon idő alatt a müvet, valódi neve alatt közzéteszi, a védelmi idő a 11. §. szerint számíttatik. 56. §. A még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek, zenemüvek és zenés színművek szerzőjének, az ellenkező igazolásáig, az tekintendő, a ki az előadást hirdető jelentésben mint szerző neveztetett meg. 57. §. A ki szándékosan vagy gondatlanságból a színmüvet, a zenemüvet, vagy a zenés színművet teljesen, vagy jelentéktelen változásokkal jogosulatlanul nyilvánosan előadja, köteles a szerzőnek, vagy jogutódának az okozott kárt megtéríteni, és a 19. §-ban meghatározott pénzbüntetéssel büntettetik. Arra, a ki a jogosulatlan előadást eszközöltette, a 20. §. akkép alkalmazandó, hogy a kártérítés összege az 58. §. szerint állapittatik meg. 35*