Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

276 735. szám. 58. §. Kártérítésül (57. §.) fizetendő a jogosulatlan előadásokból befolyt egész jövedelem, az arra fordított költségek levonása nélkül. Ha a mű más művekkel együttesen adatott elő, a kártérítés összegéül a bevételnek aránylagos része állapítandó meg. Ha bevétel nem volt; vagy ha az meg nem állapitható, a kártérítés összegét a bíró, szabad belátása szerint határozza meg. Ha az előadás eszközlője, tévedésből jóhiszeműleg cselekedett (19. §. harmadik bekezdés), a jogosult irányában, csak tényleges gazdagodása erejéig felelős. 59. §. A 3., továbbá a 25—44. §§. a színmüvek, zeneművek és a zenés színművek nyilvános előadására is megfelelően alkalmazandók. NEGYEDIK FEJEZET. A képzőművészet alkotásai. 60. §. A képzőművészet — rajz, metszés, festés, szobrászat — alkotásainak egészben vagy részben utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése, a mű szerzőjének a kizárólagos jogát képezi. 61. §• A képzőművészet alkotásainak az utánképzése, ha az terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. Az utánképzés a szerzői jog bitorlásának tekintendő akkor is: 1. ha az eredeti más műfajban, vagy más műnemben utánoztatik; 2. ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült; 3. ha a képzőművészet valamely alkotása az építészet, az ipar, vagy a kézműipar alkotásain utánoztatik; 4. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére eszközöl; 5. a műnek több példányban kiállítása, mint a mennyihez a kiadónak, a szerződés szerint joga van. 62. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának: 1. az olyan szabad feldolgozás, mely által az eredeti műtől különböző új mű állíttatik elő; 2. az egyes másolatok, melyek nem árúba bocsátás czéljából készültek. Az ilyen másolatoknál azonban az eredeti mű szerzőjének a jegyét, a nevét, vagy nevének a kezdőbetűit használni, a 19. §-ban megállapított büntetés terhe mellett tilos; 3. az utczákon, a köztereken és más hasonló nyilvános helyeken maradandólag felállított művek utánképzése más műnemben;