Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-656. Törvényjavaslat, az 1874:XXXV. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről
656. szám. 51 Kiemeli ezen §§-nál az igazságügyminister még azt, hogy miután a kérdéses iratok a közjegyzőnek nem magán tulajdonát képezik, nem követte némely államnak amaz intézkedését, hogy a közjegyzői levéltár a közjegyzői örökösök és az utód között adás-vevés tárgyát képezhesse. A szakaszok egyéb intézkedései a kivitelt határozzák meg, és a dolog lényegéből folynak. A 11-ik §-hoz. Ezen szakasz hiányt pótol. A közjegyzői biztosíték kiadását megelőző hirdetmény ugyanis az illető adófelügyelőségnek is megküldendő, hogy a kincstári mindennemű' követelés biztosítására intézkedés tétethessék. Szükséges ezen §-ban a kincstári követeléseknek biztosítására nézve is tüzetesebben intézkedni; mert többször kérdés tárgyát képezte, hogy a közjegyző vagy helyettese működéséből, a bélyeg- és illetéktörvények meg nem tartása miatt folyó kincstári követelések a közjegyzői biztositékból a törvény 173. §-ánál fogva elsőbbséggel kielégithetők-e? Az emiitett törvények meg nem tartásával pedig a kincstárnak igen nagy kár okozható. A 18. és 19-ik §§-hoz. Már fentebb emiitette az igazságügyminister, hogy az idézett törvényezikkben nem adatott meg a talaj ahhoz, hogy a közjegyzői intézmény megszilárdulhasson, és felvirágozhassék; ez az oka annak, hogy a törvény 53. §-a még egy ponttal kiegészíttetni, illetve a fennálló törvény 58. §-ának hatályán kivül tétele javasoltatik. Ez által nagy részben eleje vétetik a zugirászatnak; mert eddig azon felek is, kik a közjegyzői intézményhez bizalommal viseltettek, oly esetekben, melyekben magokat a közjegyzői okiratok felvételéhez szükséges alakiságoknak alávetni nem akarták, és ez okból jogügyleteikről egyszerű okiratokat készíttettek, a közjegyzőhöz nem fordulhattak. Nem okoztatik ez által az ügyvédi karnak sem sérelem; mert a fél szabad akaratától függ az okirat elkészítése végett közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulni. És magán okiratok készítése a közjegyzői intézménynyel épen nincs ellentétben. Igen gyakori az eset, hogy a jegyesek között a fenforgó viszony kényszerbenyomása alatt mások hátrányával vegyoni viszonyokat szabályozó, avagy egyéb szerződések köttetnek. Ily szerződések nagy részben lételüket azon könnyű kellékekben lelik, melyek érvényességükhöz jelenleg megkívántatnak. Ennek megszüntetése czéljából tervezi az igazságügyminister a törvény 54. §-a a) pontjának kiegészítését. Hogy bonyodalmas pereknek vétessék eleje, javasoltatik az idézett §. c) pontjának módosítása. És hogy számos visszásság, valamint esetleg mások alaposabb jogai kijátszásának eleje vétessék, javasoltatik az idézett §-nak az e) ponttal kiegészítése, miután az 1876: XIII. t.-czikkben megállapított viszonyban levők és a helyzet kényszerbenyomása alatt, és a tárgy nem teljes ismeretében köthetik vagyonjogi kötelezettségeiket szabályozó jogügyleteiket, ha kellőleg fel neín világosittatnak. Ezen szempontok vezérelték az igazságügyministert akkor is, midőn ugyancsak az 54. §. kiegészítéséhez azt javasolta, hogy a vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák, valamint irni és olvasni nem tudó vagy nem képes más személyek által keresztvonással vagy kézjegygyei kiállított váltónyilatkozatok (1876: XXVII. t. ez. 104. §.) váltójogi hatályához a keresztvonásnak vagy kézjegynek közjegyzői hitelesítése megkivántassék. 7*
