Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-679. Törvényjavaslat a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, ugy szintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről

186 679. szám. igaz ugyan, hogy az érdekeltek néha legalább is ignorálják azt, a mi saját érdekükben volna és ez által a közérdeket is sértik; ezt a tapasztalatot azonban nem vehetni alapul ahoz, hogy az érdekelteknek részvételét már most igazgatási szempontból is meg kell szüntetni; inkább oly törvényes intézkedéseket kell életbe léptetni, hogy azok által az érdekeltség kötelességének teljesítésére szoríttathassák; a mulasztást követők ellen pedig a felügyeletet tartó államkormány tehesse meg a szükséges lépéseket és igy elejét vegye annak, hogy akár az egyesek és társulatok érdeke, akár pedig az összességnek közérdeke megsértessék. Törekvésem tehát oda irányult, hogy a kérdéses igazgatás terén az érdekelteknek természetszerű tevékenysége biztosittassék, hatáskörük lehetőleg pontosan meghatároztassék, a felelősség világosan jeleztessék és mintegy okszerű n,unkafeiosztás hozassék létre oly czélból, hogy valamennyi tényezőnek üdvös összműködése lehetségessé váljék. Jól tudom, hogy az igazgatási és főleg felügyeleti közegekre nézve is ellentétes felfogás jutott kifejezésre, természetes folyományaként ama kívánalomnak, hogy az államosítás e téren keresztül vitessék. Nem is zárkózom el az ez irányban érvényesíthető indokoknak méltánylása elől, azonban nézetem szerint számolni kell, ha czélt kívánunk érni a létező igazgatási szervezettel és tartózkodni attól, hogy valamely eddig még nem létezett igazgatási vagy felügyeleti közegnek kozbetolása által p. o. a törvényhatóságok és a társulatok között az antagonismust szítsuk vagy épen az előbbieket az őket teljesen megillető felügyeléstől leszorítsuk. Ezek szerint a törvényjavaslatban két momentum emelkedik ki: egyik, hogy a társulatok autonómiája az eddigi gyakorlat és törvények szerint megmarad; azonban az autonóm administratióban tapasztalt hiányok javíttatnak; a másik: hogy a kormány ellenőrzési, felügyeleti és beavatkozási joga arra nézve, hogy a társulatok az administratiót jól, helyesen s törvényszerűen gyakorolják, a szükséghez képest erősíttetik. Meggyőződésem, hogy a javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén, a Tiszavölgy helyzete javulni fog, bár tagadhatlan, hogy e mellett is marad még a kérdésnek oly része, mely megoldásra vár. Igen kívánatos például, hogy a tiszaszab. vállalat pénzügyi részének rendezése is mielőbb megoldásra jusson; várni azonban a most bemutatott törvényjavaslattal addig, mig az irányban is javaslat lesz tehető, nem tartottam indokoltnak; mivel a pénzügyi rendezés a vezetésem alatt álló ministeriumon kivül eső, egészen külön álló okoktól és körülményektől függvén, módozatainak megállapítása a dolog természeténél fogva huzamosabb időt igényel, s addig a most beterjesztett javaslatban foglalt előnyös intézkedések életbeléptetését elodázni nem lenne czélszerű. Ezen általános megjegyzések után bátorkodom a javaslat egyes szakaszait a következőkben bővebben felvilágosítani. A javaslat i-ső §-a kimondja, hogy a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, úgyszintén mindezen folyók völgyeinek ármentesitése műszaki tekintetben egy egységes egészet képez, mely a közmunka- és közlekedési minister vezetése alatt hajtatik végre. Eddig a szabályozási, főképen pedig az ármentesitési munkálatok ~ daczára, hogy szerves összefüggésben állanak egymással s igy a siker nagy részben a végrehajtási sorozat helyességétől is függ, a társulatoknak alig korlátolt autonómiája mellett, igen sok esetben a kellő sorrend megtartása is összefüggés nélkül hajtattak végre. Mely eljárás folytán az igy végrehajtott ármentesitésen kivül eső nem egy vidék helyzete lett rosszabbá téve, a mennyiben egy vidék sodortatott azon helyzetbe, hogy mások munkálatai, vagy mulasztásai következtében évekig kellett a rendesnél nagyobb mérvű árvízkárokkal és veszélyekkel küzdenie. A javaslatban foglalt határozmány helyes végrehajtása mellett jövőre a szabályozási és ármentesitési munkálatok létesítésénél ezen bajok elháríthatok lesznek. Az igy kellő figyelemben részesülendő munkálatok közül — az eddigi törve-