Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-679. Törvényjavaslat a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesitéséről, ugy szintén a vizszabályozó és ármentesitő társulatok igazgatási szervezéséről

679. szám. 187 nyes gyakorlatnak megfelelőleg— a -hajózási,.tehát országos-érdekből, szükséges mederszabályozást az állam saját költségén hajtja végre, az.ármentesítés.vagy belvízrendezés czéljából szükséges mindennemű munkálatokat — tehát a tisztán csak ármentesítés s nem hajózás czéljából szükséges mederszabáiyozást is — a társulatok lesznek kötelesek saját költségükön végrehajtani. Egyik igen fontos és lényeges szakasza a törvényjavaslatnak a 2. §. E §-ban a módozat megállapítása mellett kimondatik, hogy a feladatuk megoldására nem alkalmas határok szerint alakult társulatok új beosztással szervezendó'k. Jelenleg vannak egyes külön álló oly társulatok, melyeknek árterülete annyira összefügg egymással, hogy ha az egyiknél töltésszakadás történik, a másik társulat árterülete vagy legalább annak egy része szintén árviz alá kerül, és igy, ha az egyik társulat védépitményeinek fentartását elhanyagolja, az ebből származó kárt nemcsak e társulat, hanem a szomszéd társulat is kénytelen elszenvedni, még azon esetben* is, ha ez utóbbi védépifményeit teljes gonddal és nagy áldozattal fentartja és egyébként is teljesiti kötelességét. —Ily társulatok egyesítésének mindenesetre meglesz azaz üdvös következménye, hogy a közös érdekeket védő" művek egyöntetű kezelés mellett egyformán jókarban fognak tartatni, mi által az árterületek biztonsága nagy mérvben fog emelkedni. Ezen felül a kérdéses § ban foglalt rendelkezés kellő végrehajtása által még különösen az igazgatási költségekben is megtakarítás lesz elérhető s a társulati igazgatás is egyszerűbb, sikeresebb leend. A törvényjavaslat 3. §-ában felhatalmaztatok a közmunka- és közlekedési minister, hogy azon területeket, a melyek eddigelé védtöltések által biztosítva nincsenek, e végett hivatalból valamely társulathoz csatolhassa, esetleg az ilyen árterületek érdekeltségét társulattá alakithassa. Ezen intézkedés nemcsak maguknak ezen védtelen területeknek áll érdekében, hanem szükséges az a már védtöltésekkel bíró társulati árterületek érdekében is. Mert bárha ily esetben a társulat rendesen árterületének határán a folyómenti védtöltés - vonalat valamely természetes magaslattal összekötő kereszttöltés által védi meg területét a nyílt folyószakaszon kitört árviz ellen, mégis már magának ezen kereszttöltésnek felépítése is oly költséget okoz, mely nem lett volna szükséges, ha a töltés-vonal a folyó mentén szakadatlan folytonosságban felépült volna; ezen felül az ily kereszttöltés az előtte elterülő sikviz hullám-rombolásai miatt rendszerint csak aránytalan költekezés mellett védhető meg s tartható fenn. E 3. §. továbbá arra is felhatalmazza a közmunka- és közlekedési ministert, hogy oly esetekben, midőn egy és ugyanazon terület nemcsak egy, hanem több folyó kiöntéseinek van kitéve s az ezen folyók elleni árvédelemre alakult több társulat keretébe be van vonva, az ilyen területeket az illető társulatok közt ossza meg, illetőleg; a társulatok közti határvonalat állapítsa meg. Éhez hasonló intézkedést — vonatkozva a temes-bégavüigyi és felső-torontáli társulatok határaira — az 1882. évi XXVI. törv.-czikk 3.. §-a is tesz. Ez intézkedés által egyszerűbb kezelés s a birtokosoknak gyakran súlyosan érzett több oldalról való zaklatása is megszűnik. A 4-ik §. a társalati közgyűlésben gyakorlandó szavazási jogot szabályozza. Eddig a legtöbb társulatnál a szavazási jog a katasztrális vagy magyar hold aránya szerint, jj volt megállapítva. A j-elen javaslat ettől eltéröleg a becsholdat, illetőleg értékemelkedést vaszi alapul s ez az igazságot jobban is megközelíti. Ugyanis az érdekeltség törvény szerint a társulati költségekhez haszonaránylag járul, igazságos tehát, hogy jogait is ezen arány szerint gyakorolhassa. Az 5. és 6. §. a társulati közgyűlésnek és választmánynak az eddigi törvényekben előirt teendőit egészíti ki. Lényeges intézkedés e §-okban az, hogy a társulati költség-előirányzat a megelőző év kellő szakában felterjesztendő a közmunka- és közlekedési mioisterhez, s a mennyiben a társulat a felterjesztett előirányzat szerint a szükséges munkák költségfedezetéről