Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.
Irományszámok - 1881-575. Törvényjavaslat, a vágvölgyi vasutvonal csere értékéről, és a Budapest-újszőnyi vasut, valamint az azzal összefüggő épitkezések költségeinek fedezéséről
575. szám. 49 E költségek a következő főtételekre oszlanak: 1. Előmunkálatok 238,000 frt. 2. Kisajátítás ,.'...'. 367,000 > 3. Alépitmény . .' 3.515,160 > 4. Felépítmény 1.789,181 » 5. Épületek 786,493 > 6. Pálya-elzárás 88,185 > 7. Bútorok, eszközök, szerszámok 65,000 > 8. Távírda és jelzés 50,760 > 9. Forgalmi eszközök 2.500,000 > 10. Kelenföldi állomás bővítése 410,000 > 11. Üzletbe vétel 30,000 > 12. Előre nem látottakra . .. 200,000 > Összesen 10.039,779 frt. A fentebbi összeghez hozzá leend még adandó 173,700 frt az esetre, ha a kis Torbágynál létesítendő bevágás egyes részei a hely csúszós volta miatt be volnának boltozandók. Ezen költségvetés indokolására van szerencsém a következőket felhozni: A pálya hossza 90*36 kilométer. Az előforduló legmagasb emelkedések 6'677oo = 1:150-hez. A legkisebb kanyarívek 400 méter átmérővel bírnak. Maga az építés nem sorolható a könnyebbek közé, a mennyiben a vonal halmos vidéken vezet s több keresztbenfutó völgyön nagyobb töltésekkel, bevágásokkal s áthidalásokkal létesítendő. E mellett e vonalon már az első időben nagyobbmérvü forgalomra számithatunk, minélfogva az állomásokat is nagyobb számban és nagyobb mérvekben kellett tervezni s egyátalán a vonal oly módoni előállítását venni kilátásba, hogy az azon nagy fontosságnak — melylyel forgalmunkra kétségtelenül birni fog — minden tekintetben megfeleljen. Nevezetesen elkerülh étlen volt — bár ez által tetemesen nagyobb munkák válnak szükségessé — a pálya emelkedéseit a lehető minimumra leszállítani s a kanyarokat a lehetőségig kedvezően tervezni, azon tervek szerint ugyanis, melyek egy magánérdekeltség által készíttettek, a legnagyobb emelkedés l:120-szal terveztetett, holott a jelenleg átdolgozott tervek szerint 1:150-nel fog épülni a pálya, a mi nagyobb töltéseket s bevágásokat és áthidalásokat tesz szükségessé, de a helyett aránytalanul kedvezőbb üzleti eredményeket biztosit. Két tétel emeli ezen kívül különösen a költségvetést, nevezetesen a forgalmi eszközök s a csatlakozó kelenföldi pályaudvar kibővítésére felvett összeg. A mi a forgalmi eszközökre felvett összeget illeti, e részben nemcsak az épülendő, de az osztrák államvasut-társulattól átveendő ujszőny-brucki vonalra is tekintettel kellett lenni, a mennyiben a vágvölgyi vonalról visszanyert forgalmi eszközök mennyisége oly csekély, hogy az egyátalán nem pótolhatja a nagy forgalmat ígérő Budapest-brucki vonal e részbeni szükségletét s különben is a magyar államvasutak jelenlegi mozdony- s kocsiállománya, a vágvölgyi vonalról visszanyerteket is ide értve, a régi vonalak forgalmi eszköz-szükségletét sem fedezi kellőleg, ugy hogy most is 2000 kocsin felül birnak idegen kocsikat bérben. A kelenföldi pályaudvar a rákos-újszászi, a budapest-zimonyi (eddig Budapesttől-Ujvidékig a kalocsai szárnyvonallal), a budapest-pécsi vasutak megnyílta folytán már ma is csak a legnagyobb nehézségek közt képes a forgalmi igényeknek megfelelni, ha már most, eltekintve az általános forgalom folytonos emelkedésétől, a budapest-brucki (bécsi) vonal kiépítése folytán várható nagymérvű forgalom is a ma létező pályaudvar berendezésére utaltatik, a legnagyobb zavarok s károsodások kikerülhetők nem lennének. KÉPVH. IROMÁNY. 1881 — 84 XV. KÖTET. 7
