Képviselőházi irományok, 1881. XV. kötet • 561-646. sz.
Irományszámok - 1881-608. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1882. évi deczember hó 6-án Bécsben, a más államok által kiadott közönséges bűntettesek átszállitása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában
608. szára. 187 Ordres de Saint-Etienne, de Léopold et de Francois Joseph, Son Ambassadeur extra ordinaire et plenipotentiaire etc. lesquels, aprés s'étre communiqué leurs pleins pouvoirs trouvés en bonne et due forme, sönt convenus des articles suivants. A r t i c 1 e I. L'extradition par voie de transit sur les territoires ou les bátiments des parties contractantes sera accordée pour les mémes actions punissables ainsi que sur la production des mémes documents et sous les mémes restrictions et précautions qui aux termes du traité conclu entre l'Autriche-Hongrie et PItalie le 27 Février 1869, reglent l'extradition reciproque. Le transit ne sera pas accordé: 1° si l'individu appartient par s sa nationalité á l'Etat requis; 2° s'il est poursuivi sóit pour un delit politique sóit pour un fait connexe a un semblable délit; 3° si, par rapport á Pinfraction qui a motivé la demande de transit, la prescription de la poursuite criminelle ou de la peine est acquise d'aprés les lois de l'Etat requis. II en sera de mérne si, du chef de cetté infraction ou de quelque autre délit les tribunaux de l'Etat requis sönt, d'aprés les lois du pays, appelés á proceder contre l'inculpé ou bien á exécuter une sentence pénale portée contre lui. Article II. Sera accordé de mérne, sous les restrictions prévues par l'article XV du traité d'extradition du 27 Fevrier 1869 le transit (aller et retour) á travers le territoire ou sur les bátiments de l'une des parties contractantes, des malfaiteurs detenus dans un troisiéme Etát et dönt la confrontation avec l'inculpé est jugée nécessaire dans une instruction pénale ouverte devant les tribunaux de l'autre partié. Le transit n'aura pas lieu: 1° si l'individu dönt le transport devra s'effectuer appartient par sa nationalité á l'Etat requis; József-rendek nagykeresztesét; rendkivüli és teljhatalmazott nagykövetjét stb. a kik jó és kellő alakban kiállított meghatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg: I. c z i k k. A kiadatás a szerződő felek területein vagy hajóin való átszállítás által azon büntetendő cselekmények miatt, valamint azon okiratok előmutatása alapján azon korlátok és elővigyázati rendszabályok mellett engedélyeztetik, a melyek az 1869. február 27-én Ausztria-Magyarország és Olaszország között kötött szerződés határozmányai szerint a kölcsönös kiadatást szabályozzák. Az átszállítás nem engedélyeztetik: 1-ször, ha az illető egyén a megkeresett állam honosa; 2-szor, ha politikai büntetendő cselekmény vagy oly cselekmény miatt üldöztetik, a mely kapcsolatos ilyen büntetendő cselekménynyel; 3-szor, ha azon törvényszegésre vonatkozólag, amely az átszállítás iránti kérelmet indokolta, a bűnvádi üldözhetés vagy a büntethetőség a megkeresett állam törvényei szerint elévült. Az átszállítás akkor sem engedélyeztetik, ha a megkeresett állam bíróságai az ország törvényei szerint hivatva vannak ugyanezen törvénysértés vagy más büntetendő cselekmény miatt a vádlott ellen eljárni vagy ellene hozott valamely büntető Ítéletet végrehajtani. II. czikk. Az 1869. február 27-iki kiadatási szerződés XV. czikkében foglalt megszorítások mellett a harmadik államban letartóztatott azon gonosztevőknek a szerződő felek területein vagy hajóin való átszállítása is (ide értve az oda és visszaszállítást) engedélyeztetik, a kiknek szembesítése a másik fél bíróságainál függőben levő bűnvizsgálat alatti vádolttal szükségesnek találtatik. Nincs helye az átszállításnak: 1-ször, ha az átszállítandó egyén a megkeresett állam honosa; 24*
