Képviselőházi irományok, 1881. XIV. kötet • 496-560. sz.

Irományszámok - 1881-529. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, „a pénzügyi közigazgatási biróságról” szóló törvényjavaslatra

180 529. szám. 1881 : LIX. t.-cz. 104. §-a szerint illetékes fegyelmi bíróságok hatósága alá nem csupán fegyelmi vétségek esetében, hanem a vagyoni felelősség megállapítása kérdésében is tartozzanak. A ministeri javaslat 4-ik §-ának két utolsó bekezdését, mint külön (5-ik) §-t a bizottság az állandó pénzügyi bizottságnak szövegében fogadta el; megtoldva mindazonáltal azzal, hogy a fegyelmi eljárásra nézve az 1871-ik évi VIII. törv.-czikk rendelkezései a pénzügyi közigazgatási biróság fegyelmi választmányának hatásköréhez utalt fegyelmi esetekben is alkalmazandók legyenek. Ezen fegyelmi esetek eldöntésére ugyanis Il-od fokban a rendes fegyelmi bíróságok illetékessége levén megállapítva, s ezeknél az eljárást az 1871: VIII. törv.-czikk szabá lyozván: mellőzendőknek mutatkoznak azon visszásságok, a melyek abból származnának, ha ugyanazon fegyelmi kérdések eldöntése első és másod fokban más-más eljárás szerint történnék. A ministeri javaslat 5-ik §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést, mint átmeneti intézkedést tartalmazót, a bizottság az állandó pénzügyi bizottság helyes nézetéhez csatlakozva, ezen bizottság által megállapított szabatosabb szövegben, a törvényjavaslat végén egy új (29-ik) §-ba vette fel; ugyanezen szakasz második bekezdését pedig, mint e törvényjavaslat l'-ső §-ának, valamint a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnak rendelkezései folytán feleslegest — hozzá járulva e részben is a pénzügyi bizottság javaslatához, — mellőzendőnek találta. De mellőzendőnek találta e helyütt a bizottság a ministeri javaslat 6-ik §-át is, és annak tartalmát némileg módosított szövegben a ministeri javaslat 15-ik §-ának rendelkezésével kapcsolatba hozva, a 16-ik §-ba vette fel, hogy igy az összefüggő ezen szakaszok rendelkezései, megfelelő csoportosítás mellett egyesítve legyenek. 6-ik §. (minist, javad. 7-ik §.) E szakaszra vonatkozólag a bizottság magáévá tette az állandó pénzügyi bizottság azon helyes módosításait, mely szerint a felebbezési határidő 15 nap helyett 30 napban lön megállapítva, és kimondva, hogy ezen határidőn belül postára adott felebbezések kellő időben beadottaknak tekintendők akkor is, ha az igtató hivatalba a határidő eltelte után érkeznek be. 7-ik §. Az állandó pénzügyi bizottság azon helyes módosítását, mely a felebbezési határidő elmulasztása esetére az igazolást megengedendönek jelölte meg, szinte magáévá tette a bizottság; de szükségesnek látta, hogy ezen 7-ik új szakaszban egyfelől az igazolásra vonatkozó szabályok tüzetesebben, és az 1881 : törv.-czikk 31-ik §-ának rendelkezésével összhangzóan állapíttassanak meg, másfelöl pedig a kellő időben beadott felebbezést visszautasító végzés ellen felebbezés engedtessék meg; nehogy az ily módon felmerülhető sérelmek orvoslás nélkül maradjanak. 8-ik §. minist, javasl. 8-ik %.) Az állandó pénzügyi bizottságnak ezen szakaszra vonatkozó azon pótlását, hogy a felebbezö fél a felebbezett ügyre vonatkozó hivatalos tárgyalási iratokat felebbezéséhez mellékelni nem köteles, hanem elegendő, ha ezen iratokra hivatkozik, készséggel fogadta el a bizottság; sőt kibövitendönek találta azt azzal, hogy a felebbezett ügygyei összefüggésben levő hivatalos iratok tekintetében is elegendő, ha azokra a felebbezö fél hivatkozik. Ezen pótlás, kapcsolatban a bizottság által javaslatba hozott egyéb módosításokkal, különösen azokkal, a melyek a tárgyalási iratok kiegészítésére nézve a 17-ik §-ba foglaltatnak, módot nyújt arra, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság a hozzá felebbezett ügyekben az anyagi igazságot lehetőleg kiszolgáltassa. 9. §. (min. jav. 9. §.) E szakaszt a bizottság az állandó pénzügyi bizottság egyszerűbb szövegében elfogadva, ahhoz egy fontos pótlást hoz javaslatba. — Tekintetbe véve ugyanis, hogy mindazon kérdéseknek alsóbb fokú eldöntésénél, a melyek a törvényjavaslat szerint a pénzügyi közigazgatási bírósághoz felebbezhetök, a kir. kincstár helyzete sokkal kedvezőbb, mint az adóés illetékköteles félnek a helyzete, s hogy a kérdések nagyobb részben a kincstárnak közigazgatási közegei által, vagy legalább ezen közegeknek közvetlen, avagy közvetett befolyásával döntetnek el: mulhatlanul szükségesnek látja a bizottság, hogy akkor, a midőn az alantas közigazgatási