Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-429. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

429. szám. 25 erkölcsi szempontból nem engedheti meg, hogy az, a mit büntetendőnek nyilvánított, csak azért, mert az uzsorás ügylet még a törvény életbe lépte előtt keletkezett, jogvédelemben részesittessék. Ily értelemben járt el törvényhozásunk 1877-ben is, midőn az ezen évi VIII-ik tör­vényczikket megalkotta. E törvényczikk a korábban keletkezett ügyletekben kikötött és a tör­vény hatályba lépése után esedékessé vált kamatokat 87o-on túl jogvédelemben csak akkor részesítette, ha a magasabb kamat már a törvény életbe lépte előtt birói ítéletben, vagy per­egyezségben állapíttatott meg. A jelen törvényjavaslat sem fenyegeti büntetéssel az előbb keletkezett szerződésekből eredő uzsorás követeléseket;, de megtiltja azt, hogy az ilyen követe­lés a törvény hatályba lépése után a 8°/«-ot meghaladó előnyökkel érvényesíttessék.. A büntet­hetőség időpontja tehát nem az uzsorás szerződés idejére, hanem a törvény életbelépte utáni időre esik, a mikor már az uzsorás tudhatja, hogy az érvényesítéssel büntetendő cselekvényt követ el. E rendelkezés felvétele annyival inkább szükséges volt, mert különben az antedatálások következtében, az uzsora-törvény intézkedései legalább is a legközelebbi évtizedekre hatály­talanokká váltak volna. A bizottság azonban szükségesnek találta a törvényjavaslat ezen 'sza­bálya alól kivételt tenni azon esetre, ha az ilyen követelés iránt a törvény hatályba lépése előtt, jogérvényes birói határozat, vagy birói egyezség keletkezett. A »res judicata< folytán keletkezett jogviszonyok megzavarásától lehetőleg óvakodni kell a törvényhozásnak, különösen akkor, ha a jogerőre emelkedett ítélet tárgyát olyan jog képezi, mely a határozat keletkezési idejekor, a fennállott jogrend oltalma alatt állott, és annak védelmében részesült. 7. és 8. §§. A törvényjavaslat 7. és 8. §-ai szorosan egymáshoz tartozván, a bizottság azokat egy §-ba foglalta össze. E mellett szükségesnek találta a bizottság, a törvényjavaslat 8. §-át tar­talmilag is megváltoztatni; mert az a megsemmisítés jogi következményei tekintetében csak a hitelező javára, tehát egyoldalulag, rendelkezett. A módosított szövegben rendelkezés tétetett az adóst illetőleg is. A hitelezőt érdeklöleg törölte a bizottság a törvényjavaslat azon rendelkezését, hogy az necsak a valósággal hitelezett értéket, de annak 67o kamatait is visszakapja. A bizottság azzal is sújtani kívánta az uzsorást, hogy ez a valósággal hitelezett értékétől kama­tot ne kapjon. A mellékkötelezettség tekintetében azon változtatást tette a bizottság a tör­vényjavaslat szövegében, hogy a mennyiben a visszatérítendő összegek megállapítása, a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelés fedezésére szerzett biz­tosíték, érvényben marad. 10. §. A törvényjavaslat 10. §-át nem tartotta a bizottság elfogadhatónak, mert abban nem volt kellőleg megállapítva, hogy mi történjék a folyamatban levő polgári perrel azon esetre, ha a büntető bíróság a polgári bíróságot az uzsora tárgyát képező okirat, vagy épen a per­iratok átküldésére hivja fel. A bizottság nagy veszélyt látott volna a polgári perekre nézve, ha talán egyszerű feljelentésre, a polgári per azonnal teljesen felfüggesztetik; mert ez sok vissza­élésre szolgáltathatott volna alkalmat. Ez okból a bizottság a törvényjavaslat 10. §-a helyett új §^t iktatott be, melyben praeferentiát adva a polgári pernek a büntető per felett, ennek különféle stádiumaihoz képest, a polgári bíróságok részére különféle eljárást állapított meg. így nevezetesen kimondandónak találta a bizottság, hogy a büntető bíróság által az uzsora vétsége tárgyában hozott és jogerőre emelkedett vád alá helyezési (közvetlen idézési) határozat közlése után, a polgári bíróság az előtte folyamatban levő eljárást felfüggeszti, és ha a per a felső bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett, és az összes per­iratokat átküldi a megkereső büntető bírósághoz. A bíróságnak ezen határozata ellen jogorvos­latnak helye nincs. Egyéb esetekben a polgári bíróságnál folyamatban levő perbeli és végre­KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIII. KÖTET. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom