Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-429. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

u 429. szám a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik. A vagyoni romlást, főleg midőn az adós több hitelezőtől kölcsönzött, nehéz mindenkor bebizonyítani. — Elegendő, ha a tett szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Nem tartotta továbbá a bizottság helyesnek azt, hogy a törvényjavaslat 1. §-a alternatív büntetést állapított meg, t. i. pénz-, vagy fogházbüntetést. — Ez ellenkezik büntető törvénykönyvünk büntetési rendszerével. Büntető törvénykönyvünk sehol sem állított fel alternatív büntetést. — Nem rendeli sehol, hogy valamely büntetendő cselekmény fegyházzal vagy börtönnel; fogházzal vagy pénzbüntetéssel büntettessék; hanem, ha valamely cselekmény az objectiv ismérvek szerint súlyos ugyan, de a subjectiv viszonyok a tettes bűnösségét annyira enyhítik, hogy a cselekvényre, a törvény különös részében meghatározott büntetés minimuma is túlszigorú lenne, a bíró a btkv. 92. §. értelmében nem a bűntettre, hanem a vétségre kiszabott büntetést alkalmazhatja, sőt kötelessége is alkalmazni. A bizottság ezeket szem előtt tartva, a büntetést cumulative vélte megállapitandónak. 2. §. Ezen §-ba foglalta a bizottság az úgynevezett »usurae palliatae«, vagyis az uzsoráskodás azon eseteit, melyekben a hitelező akár a kölcsönzött töke, akár a kamat tekintetében oly alakba burkolja a szerződést, hogy az az uzsorás anyagi előnye nem ismerhető fel azonnal. A törvényjavaslat felvette ezen esetek közé azt, ha valaki színlett ügyletet köt; vagy az uzsora előnyeit váltó alakjába rejtve kötteti ki; vagy uzsorás ügyletekkel üzletszerűen foglalkozik. A bizottság ezen eseteket a következőkkel toldotta meg: 1. ha valaki az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot vagy birói egyezséget eszközöl ki. Gyakran megtörtént, hogy a hitelező színlett okirat alapján az adós ellen pert indított, és a színlett adóst birói ítélettel elmarasztaltatta. A jogerőre emelkedett ítélet alapján az adós vagyonát, vagy fizetését lefoglaltatta, és csak akkor adta át az adósnak az uzsorás kölcsönt. Az ily eljárás kijátszása lenne az uzsoratörvénynek; miért is a bizottság azt a palástolt uzsora esetei közé felvette; 2. ha a hitelező, az uzsorás-ügyletből eredő kötelezettség teljesítését, a hitelt nyerő fél becsületének lekötésével, eskü alatt, vagy hasonló megerősítések mellett igérteti meg magának. A becsület lekötése olyan eszköz, mely uzsorás ügyletekben az adósra igen gyakran kényszerítő hatálylyal bír. Leginkább használtatik e kényszeritési mód az uzsorások által oly egyéneknél, kiknek társadalmi állása nem engedi meg, hogy kötelezettségüket ne teljesítsék, vagy az általuk elvállalt kötelezettséget a bíróság előtt megtámadják. A katonatiszt, a hivatalnok stb. ilyen Ígérettel a hitelező rabszolgájává válik, s főleg a hitel-hosszabbitásoknál az uzsorás által kizsákmányoltatik; 3. a törvényjavaslat nem rendelkezett a visszaesés esetéről. A bizottság e hézagot az által pótolta, hogy a visszaesést a minösitett uzsoravétség egyik esetéül vette fel, azon esetre, ha a büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt. Végre a bizottság a ministeri javaslat 1. §-ának utolsó bekezdését kihagyta; mert nem tartotta szükségesnek a jelen törvénybe beiktatni azt, a mi a büntető-törvénykönyv 69. és következő §-ai szerint minden bűntettre és vétségre, tehát az uzsora vétségre is alkalmazandó. 5. §. A bizottság elvileg helyesnek találta a törvényjavaslatnak azon intézkedését, mely megbüntetni rendeli azokat, kik a jelen törvény hatályba lépése előtt keletkezett uzsorás követelést, a tényállást ismerve, e törvény hatályba lépése után, a 4. §. korlátain túl érvényesítenek. Ha a törvényhozás az uzsorás szerződést, előbbi törvényben nem tiltotta, de későbbi törvényben azt >negotium turpe<-nak, és mint ilyet büntetendőnek nyilvánítja, sem jogi, sem