Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-429. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

429. szám. 23 nem vonhatta ugyan kétségbe azt, hogy a javaslat sokkal egyszerűbb, tehát sokkal könnyebben kezelhető leendett, ha a megengedett kamatmaximum minden áthágása uzsorának nyilvánittatik. Ez ellen azonban oly fontos közgazdasági okok harczolnak, melyeknek figyelmen kivül hagyása, sokkal súlyosabb következményeket vonhatna maga után, hogysem azokkal komolyan számolni ne kellene. Nem is említve azon nehézségeket, melyek a kamatlábnak absolut fixirozásából a forgalmi életnek százféle ágaira nézve keletkeznének, — a bizottság már azért sem járulhatott volna a kamatmaximum elfogadásához, mert nézete szerint ennek az lenne a közvetlen következménye, hogy a tisztességes elhelyezést kereső tőke, minden gazdasági és iparvállalattól visszariasztatnék és átengedné a tért a semmitől vissza nem riadó professionatus uzsorának, mely azután minden concurrentia nélkül űzhetné pusztító mesterségét. Igaz, hogy a teljes kamatszabadság, melyet az 1868: XXXI. t,-cz. proclamált, nemcsak nálunk, de másutt sem vezetett az óhajtott sikerhez; ellenkezőleg a tapasztalás azt tanúsította, hogy az e részbeni korlátlan szabadság sokkal veszélyesebb, mint bármely más téren. A korlátlan kamatszabadság és a kamatmaximum rendszere közt azonban van egy helyes középút. E középutat követi a javaslat, midőn egyrészről a felek szerződési szabadságát továbbra is fentartja; de másrészről a törvényes oltalmat a 8%-ot meghaladó kamattól megtagadja, illetőleg az 1877: VIII. t.-cz. e részbeni intézkedését továbbra is fentartja; 4. mert a törvényjavaslat a korcsmai hitel korlátozásával olyan bajnak kívánja elejét venni, mely az ország egyes részeinek a lakosságát a végpusztulás veszélyével fenyegeti, a midőn azt egyrészről szellemileg és testileg tönkre teszi; másrészről csekély vagyonától a legelvetemedettebb módon megfosztja. Sem az ország kormánya, sem annak törvényhozása nem zárkózhatik el azon szomorú valóságtól, hogy az ország földmives és kisiparos osztályát a féktelen korcsmai hitel már azon helyzetbe juttatta,, melyben annak a megmentése csak gyors intézkedés által lehetséges. Hogy ez a kormány által benyújtott törvényjavaslattal elérhető lesz-e, azt a jelen perczben alig lehetne meghatározni; de hogy az intézkedéstől még akkor sem szabadna visszariadni, ha az sikeretlen kisérietnek bizonyulna, az bővebb indokolást alig kívánhat. Midőn azonban a bizottság a ministeri javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, — nem tehette magáévá annak minden intézkedését, sőt szükségesnek találta a javaslatot több tekintetben lényegesen módosítani. Mellőzve a tisztán irályi módosításokat, a bizottság azon megállapodások jelzésére szorítkozik, melyek által az eredeti javaslat lényeges módosítást szenvedett. - 1. §• A bizottság nemcsak czélszerűtlennek, hanem zavart okozónak tartotta azt, hogy az uzsoravétség két faja, az egyszerű és minősített uzsora esetei egy §-ba halmoztassanak össze; ennélfogva az 1. §. intézkedéseit akkép választotta szét, hogy az 1. §-ba az egyszerű, a 2. §-ba a minősített uzsoravétség eseteit foglalta. Az 1. §-ban a bizottság ezen felül az uzsoravétség ismérveit szaporította, kimondván, hogy az uzsoravétséget az is elköveti, a ki másnak a szorultságát, könnyelműségét, vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez, vagy ad fizetési halasztása melyekben a hitelezőnek, vagy egy harmadiknak engedett vagyoni előnyök oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt, szembeötlő aránytalanság mutatkozik. E módosítás lehetővé teszi, hogy a biró ne csak akkor állapithassa meg az uzsora vétség tényálladékát, midőn a hitelezés feltételei az adósnak vagy a kezesnek az anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak; hanem akkor is, midőn az eset körülményeihez képest,