Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-448. Törvényjavaslat, az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállitásról

448. szám. 115 Melléklet a 448. számú irományhoz. Indokolás, „az 1885. évben Budapesten tartandó országos átalános kiállításról" szóló törvényjavaslathoz. A kiállítások nagy jelentőségét a közgazdasági és mivelődési fejlődés tekintetében két­ségtelenül igazolták mindazok a kiállítások, a melyek a legközelebb lefolyt 50 év alatt részint mint nemzetközi, részint mint országos, vagy részleges kiállítások rendeztettek. Azon nagy verseny, a mely a nemzetközi kiállítások folytán nemzetek ipara, földmívelése, művészete, humanisticus és culturális intézményei terén újabb és újabb impulsusokra vezetett; az a nemes harcz, melynél mindegyik nemzet igyekezett azon, hogy a kiállításokon észlelt hátra­maradásait alkalmas utakon pótolja: szükségkép odavezetett, hogy az egyes országokban saját közgazdasági viszonyainak tüzetes tanulmányozása és saját állapotainak tervszerű feltüntetésére alkalmas kiállítások rendeztessenek. Ez okból tapasztaljuk, hogy ép a nemzetközi kiállítások korszakában nagyobb súlyt fektetnek a nemzetek országos kiállításokra is. Ily országos kiállítások az iparfejlesztés kiváló tényezöjekép vannak elismerve, s a nem­zeti termelés minden ágában a tevékenység fokozottabb kifejtésére és emelésére kiváló hatással vannak. Az országos kiállítás hü képét nyújtja az ország termelő-képességének, — legjobb ismer­tetője és terjesztője mindennemű találmánynak, újításnak és javításnak, felfedezni engedi a rejtett kincseket, tehetségeket; a társadalom minden osztályában előmozdítja a közgazdaság iránti fogé­konyságot, öntudatra ébreszti a termelöket és iparosokat, lehetségessé teszi a szemmel látást, mely a legtöbb esetben többet ér a puszta leírásnál, alkalmat nyújt összehasonlítások megtételére, fejleszti a hazai termények kelendőségét, hathatós ellenszer a külföldi verseny ellen, serkent az előre­haladottabb utánzására, bő alkalmat nyújt összeköttetések létesítésére és tömeges, solid vásár­lásokra, fejleszti a műízlést és terjeszti a műipar czikkeinek keletét. Ha visszapillantást teszünk az újabban rendezett és sikeres voltukról eléggé ismeretes kiállításokra, azok üzleti és morális előnyeitől eltekintve, azt tapasztaljuk, hogy ezen kiállítások pénzügyileg is legnagyobb-részt nemcsak hogy deficitet nem mutattak fel, hanem legnagyobb részük kisebb-nagyobb felesleggel, sőt némelyike váratlanul nagy haszonnal zárta le mérlegét. Így az 1879. évi berlini kiállítás 482,000 mark felesleget mutatott fel. Az 1880. évi düsseldorfi kiállítás tiszta feleslege 263,871 markra rúgott. Az 1880. évi gráczi kiállítás tiszta jövedelme volt 43,000 forint. — A boroszlói 1881. országos kiállítás feleslege volt mintegy 36,000 mark. — Az 1881. évi stuttgarti országos kiállítás feleslege volt 304,142 mark. — A milanói 1881. évi olasz nemzeti kiállítás mintegy 80,000 lirát jövedelmezett, míg az 1882. évben Nürnbergben 15»

Next

/
Oldalképek
Tartalom