Képviselőházi irományok, 1881. XIII. kötet • 426-495. sz.

Irományszámok - 1881-448. Törvényjavaslat, az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállitásról

116 448. szára. rendezett bajor orsz. kiállítás közel 200,000 mk tiszta jövedelmet mutatfel. —Az 1881. évi német kiállítások között csak egy volt, mely némi deficzittel végződött, t. i. a különben igen sikeres hallei. Hazánkban az első iparműkiállitás a magyar iparegyesület kezdeményezése folytán Pesten a redoute helyiségeiben 1842. évi augusztus hó 25-én nyittatott meg; ily kiállítások ismétlődtek még az 1843. és az 1846-ik években. Ezen kiállításokon kívül a fővárosban az orsz. m. gazdasági egyesület által 1865. évben rendezett juh, sertés, gazdasági eszköz- és gépkiállításon, valamint az orsz. nöipar-egylet által az 1881-ik évben rendezett nöipar-kiállitáson kívül jelentékenyebb kiállítás nem volt. Hazánk alkotmányos kormányzata alatt az első országos iparműtárlat 1872-ben Kecskeméten tartatott meg. Az ezen kiállításon megjelent 575 kiállitóból a fővárosra 40 7 , Kecskemétre 30 7,, s az ország egyéb városai és helységeire hasonlólag 30% esik. A kiállítás pénzügyi részét illetőleg felemlítendő, hogy ezen kiállítást a kormány 2420 írttal támogatta, s a kiállítás 1343 frt tiszta jövedelmet eredményezett. A kecskeméti kiállítást rövid időközökben követte a szegedi és székesfehérvári kiállítás. A szegedi kiállítás ugyanis 2227 kiállítóval 1876-ban tartatott meg; e kiállításon a megjelent kiállítók 24 7.,-a Szegedre, 18 7,,-a Budapestre és 58 7,-a a vidékre esik. A szegedi kiállítás bevételeiddé értve a kormány s a város 2000—2000 frtnyi segélyét, 40,594 frtot tettek ki, a kiadások ellenben 26,761 frtra rúgtak, tiszta nyeremény 13,833 frt maradt fenn. Az utolsó kiállítás, mely országos jelleggel hazánkban rendeztetett: a székesfehérvári 1879. évi kiállítás. Ezen kiállításon 3271 kiállító vett részt, s ebből 8 7« Székesfehérvár városra, 20 7o Budapestre és 72 7u a vidékre esik. — Tisztán kézmű és gyáripari kiállító e kiállításon 1502 vett részt. —. A székesfehérvári kiállítás pénzügyi számadása szerint a kiállítás bevételei, a kormány 2000 forint s a város 3000 frtnyi segélyét is beleszámítva 94,692 frtot tettek ki, ezzel szemben a kiadások 68,000 ftra rúgtak, s mint tiszta jövedelem a kiállításnál 26,704 forint maradt fenn. A nevezett hazai kiállításokon kivül felemlitendönek tartom, hogy úgy az 1873-ban megtartott bécsi, valamint az 1878-iki párisi nemzetközi kiállításon Magyarország önálló kiállításaival a culturnemzetek soraiban elismerésre méltó helyet foglalt el; e kiállítások közül azonban a bécsi 382,000 forint, a párisi pedig 190,000 frt állami segélyt vett igénybe. Említenem kell e helyütt még a lefolyt évben Triesztben megtartott mezőgazdasági és iparkiállitást, melynek magyar osztálya az állam részéről nagyobb pénzügyi áldozatot nem igényelt. Mindezen kiállítások alkalmával, melyek részint hazánknak egyes városaiban rendeztettek, részint a melyekben hazai iparosaink, gyakran igen tetemes áldozattal, külföldön részt vettek; Magyarország iparának nem volt még egyetlen alkalma sem, hogy készítményeit teljes áttekinthetőséggel, alkalmas helyen és időben, a hivatolt fogyasztó közönség egész tömegének bemutathatta volna. Ha tekintetbe vesszük ugyanis azon szerény eszközöket, melyek az emiitett hazai országos kiállítások rendelkezésére állottak, a felmutatott eredmények mindenesetre elismerést érdemelnek; nem lehet mégis elhallgatnunk az ezen eredményekből levont azon tapasztalatot, hogy ezen kiállítások, országos jellegük daczára, inkább csak egyes vidékek ipari viszonyaival ismertettek meg; hazai iparunk fejlettségi fokának teljes áttekintését azonban a kiállítók számának korlátoltsága, s a központtól távolabb fekvő hely miatt leginkább azért nem voltak képesek nyújtani, mert ezen kiállítások a helyi viszonyoknál fogva a közönség részéről aránylag csekély látogatásban részesülhettek. Azon nagyhorderejű befolyás folytán, melyet egy czélszerűen rendezett országos kiállítás az iparosok termelő képességének megismertetésére és ez utón a vevő, illetőleg a fogyasztó