Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-359. Törvényjavaslat, a vadászatról

359. szám. 43 359. 1872. évi VI. törvényczikk a vadászatról. I. FEJEZET. A vadászati jogról. 1. §• A vadászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 100 holdra terjed, holdját 1600 D ölével számítva, habár több határban fekszik vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok; 2. száz holdnál kisebb ugyan, de kertileg míveltetik és keritéssel vagy árkolattal el van zárva belső telket, szőlőt vagy szigetet képez. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen §. 2. pontjában körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgábirája és fölebbvitel útján az illető megye alispánja határoz, fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes útja. szám. Törvényjavaslat, a vadászatról. I. FEJEZET. A vadászati jogról. 1. §• A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az, jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 D ölével számitva, habár több határban fekszik vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is"; vagy ha a földbirtok; 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg míveltetik és keritéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy szigetet képez; 3. az egy tagban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, a mennyiben az egyesitett területek a 200 holdat megütik. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgábirája és fölebbvitel útján az illető megye alispánja, — törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, — Buda-Pesten a kerületi elöljáróság, másod fokon a városi tanács határoz. 6«