Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.
Irományszámok - 1881-359. Törvényjavaslat, a vadászatról
44 359. szám. 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egyhatárbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire irányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapitható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül, és az igy egyesitett birtok egy tagban legalább 100—1600 Qöllel számított holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon gyakorolhatja. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 Döllel számítandó 100 holdnál kisebb terjedelmű birtoka körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a rendes bíróság határoz. (A törvényjavaslat 4. és 5. §§-ai új határozványokat tartalmaznak.) 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbirtokosok a községgel egyetértőleg vagy bérbe adni, vagy szakértő vadászok által gyakoroltatni kötelesek, mind a két esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtok aránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több birtokosnak 1600 • öllel számítandó 200 holdnál kisebb terjedelmű birtoka legalább három oldalról körül vétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának, vagy haszonbérlőjének haszonbérhe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a 2-ik §-ban megnevezett közigazgatási hatóság határoz. 4. §. A vadászat szakszerű kezelésének vezetésére képesittetnek az 1879. évi XXXI. t.-cz. 36. §-ában előirt minősítéssel biró, vagy a közigazgatási bizottság előtt erdőtiszti esküt tett erdészek, továbbá oly erdőörök, kik fenebbi törvény 37. §-ában előirt szakvizsgát letették ezen kivül a közigazgatási bizottság helybenhagyása mellett oly egyének is, kik hiteles okmányokkal igazolják, hogy legalább 5 éven át folytonosan a vadászat gyakorlati kezelésével foglalkoztak, a vagy gyakorlati vadászati szolgálatban állottak. Kisebb terjedelmű és értékű községi vadászterületeket illetőleg a közigazgatási bizottság megengedheti, hogy közös szakértő vadász tartására több szomszédos község egyesülhessen.
