Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet • 354-425. sz.

Irományszámok - 1881-358. Törvényjavaslat, a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulattal 1882. évi junius hó 8-án kötött szerződés és az ennek 4-ik czikke értelmében kibocsátandó engedély-okmány beczikkelyezéséről

40 358. szám. tőleg berendezése mellett külön üzletigazgatóság s ezen igazgatóság felett külön — a bécsivel egyenjogú — igazgató-tanács állíttatik fel, biztosítván a társulati ügyek összbangzatos vezetését az által, hogy a társulatot közösen érdeklő ügyek — a két igazgató-tanács együttes üléseiben tárgyaltassanak, mely együttes ülések szintúgy, mint a részvényesek közgyűlései, felváltva Budapesten és Bécsben fognak tartatni. Ezen megoldás a kormány meggyőződése szerint legjobban megfelel az 1867. évi XII. t.-cz. 65. §-a szellemének, s biztosítja az országot azon hátrányok ellen, melyeknek a tényleges igazgatási szervezet által ki volt téve. Ezen szerződési czikknek legtöbb határozmánya, nevezetesen pedig a külön járműtelep kihasitására s az üzleti és befektetési számlák elkülönítésére, mint szintén a budapesti igazgatóság felállítására vonatkozó határozatok az alapszabályok módosítása nélkül is, tehát a társulat saját hatáskörében életbeiéptethetők s csak az igazgató-tanács ketté választására s a közgyűlések és együttes tanácsi üléseknek felváltva Budapesten és Bécsben tartására vonatkozó határozatok igénylik szükségkép az alapszabályok módosítását; minthogy pedig a társulat még ma egy kizárólag osztrák részvénytársaságot képez, ennélfogva alapszabályainak módosításához s így közvetve az igazgató-tanács ketté választásának, valamint a közgyűlések és együttes tanácsi ülések felváltva Budapesten és Bécsben tartásának tettleges életbeléptetéséhez is — még az osztrák kormány hozzájárulása szükséges. A szerződés értelmében ezen hozzájárulást, illetőleg a médositott alapszabályok jóváhagyását a társulat köteles kieszközölni, — s ez irányban a tárgyalások a társulat és az osztrák kormány közt már folyamatba is tétettek, s a legalaposabb reményt engedik arra, hogy a módositott alapszabályok a szerződésileg kitűzött időben, vagyis 1883. évi január hó 1-ével életbe lesznek léptethetők. Ezen alapos reménynyel szemközt a kormány a jelen törvényjavaslat benyújtását nem vélte tovább halasztandónak, hanem azon esetre, ha a fent jelzett tárgyalások váratlan elhúzódása folytán az e részbeni szerződési határidő nem volna pontosan megtartható, a kormány a törvényhozás jóváhagyását kéri arra, hogy a társulatnak a módositott alapszabályok életbeléptetésére — a szerződés többi határozmányainak végrehajtása mellett — megfelelő időhalasztást engedélyezhessen. Ez által a kormány a szerződésben kikötött új társulati szervezetnek egész kiterjedésében való mielőbbi életbeléptetését nem véli koczkáztathatni, — mert egyrészt az osztrák kormány sem fog elzárkózhatni a fenforgó körülmények jóakaratú méltánylása elöl, másrészt pedig a társulatnak lényeges érdekében fog feküdni az, hogy a jelen szerződés által megállapított új viszonynak állandó fentartását, a budapesti igazgatótanács mielőbbi felállitása által biztosítsa, s végre a törvényjavaslat értelmében a kormánynak módjában álland a netán kérendő időhalasztást oly időleges igazgatási rendszabályoktól tenni függővé, melyek egymagukban is garantiát nyújthatnak arra, hogy az ideiglenes állapot megszüntetése minden oldalról sürgősnek ismertessék el. Áttérve a szerződés többi határozmányaira, mint a melyek egyrészt a társulat által saját alapszabályszertí jogkörében vállaltattak el, másrészt pedig az 1867. évi XII. t.-cz. 65. §-a, illetőleg a fentidézett vasúti egyezmény értelmében Magyarország részéről is saját törvényes területi fenhatóságának határain belül a törvényhozás által tárgyalandók, — ezek tekintetében a következőket vagyok bátor előadni: A keleti forgalomra nézve a szerződés 6. czikke teljes érdeksolidaritást állapit meg az osztrák államvasut-társulat és a magyar kir. államvasutak közt az által, hogy ezen forgalom, vezettessék bár az akár Szerbián, akár Románián, akár mindkét országon keresztül — a két vasút közt minden körülmények között megosztatik, és pedig a szerbiai irányt illetőleg Budapestről, a romániai irányt illetőleg pedig már Temesvártól kezdve.