Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

60 324. szám. lékainak az 57. §-ban indítványozott részletezését és nem csak a lefoglalt tárgyakat, de a netalán jelentkező igénylök neveit is. Ezt is a visszaélés vagy tévedés elleni biztositéknak tekintjük. A 65. §-ban két lényeges módosítást ajánlunk. Az egyik az, hogy a zálogolás feloldása vezettessék a félnek kezében maradó zálogolási jegyzőkönyvre, hogy ezen czímen keletkező esetleges újabb alaptalan foglalás ellen biztosithassa magát. A másik az, hogy e §-ból kihagyatni indítványozzuk azon intézkedést, hogy a feloldás után a végrehajtást szenvedettnek visszaadandó tárgyak közül azok, melyek ellen igénykereset van, csak akkor adassanak vissza, ha az igénylő beleegyezik. Mert adó czéljából történt foglalás és annak feloldása mit sem változtat a felek magánjogi viszonyain. A kinek birtokából vette el az adóközeg a tárgyat, annak kell azt fel­oldás esetén visszaadnia. Az adóvégrehajtás czéljából zálogoló más intézkedésekkel, illetőleg esetleg épen tulajdonjog elbírálásával meg nem bizható. A 66. §. változatlan elfogadását ajánljuk. A 67. §-ban az adófelügyelö beleegyezésétől kívántuk függővé tenni bármely árverés alá kerülő tárgynak a helyszínéről való bárhová (tehát nem ugy, mint a törvényjavaslat mondja, csak az adóhivatal kerületén kivül) elvitelét. Hogy igy a félnek legyen módja érdekeit előtte, e tekintetben is, megvédeni és ne okozzanak az alantas közegek oly tárgyak elszállításával kárt, melyek helyben jobban értékesíthetők vagy elszállítás czéljából mások által helyettesíthetők. Erre elegendő volt a b) pontot is az adófelügyelö beleegyezése alá adni. A 68., 69., 70., 71., 72. §§-ok változatlan elfogadását ajánljuk. A 73. §-ban azért volt szükséges az > államkincstár irányában lerovottnak nem tekint­hetői szavakat kihagyni, mert arra a feltevésre vezethetett volna, hogy az árverésből illetékes közegek által beszedett pénz be nem szolgáltatása miatt az adó lerovottnak ne legyen tekintendő. Pedig a törvényjavaslat czélja nem volt ez, hanem a közegek felelősségének és kártérítési köte­lezettségének kifejezése és ezt más szórenddel is el lehet érni. A 74. §-ban csak az »érték* szó elébe »becs«-et tettünk, mert >becsérték*-röl van szó. A 75. §-ban két lényeges változást tettünk. Ugyanis: ugy a zálogolás, mint a végre­hajtás után szedendő 2, illetőleg 3% illetéket alkalmazni kívánta a törvényjavaslat: 1. zálogo­lásnál azokra is, kik ellen zálogolást nem alkalmaztak, de hátralékukat 3 hó alatt nem fizették le; 2. kik ellen a végrehajtás sem foganatosíttatott, de az esedékesség napjától 4 hónap alatt sem fizették le adójukat. Minthogy ugy a zálogolási, mint az árverési illeték alapja: a közegek fáradságának és a kincstár költségének megtérítése, nem fogadhattuk el a polgároknak e czímen való újabb megterheltetését akkor, mikor a cselekvény maga ellenök nem alkalmaztatott, — mert hiányzik erre az alap és a késedelmeseket különben is terheli a 6°/° késedelmi kamat. De mint­hogy köztudomású az, hogy sok adózó megvárja, mig a zálogolás vagy árverés czéljából a köze­gek a faluba kiszállanak és akkor róják le adójukat; minthogy ekkor már a költség és fárad­ság meg van, azokra nézve, kik a zálogolásnak a »községben megkezdése után« róják le adó­jukat, a zálogolási illetéket alkalmazhatónak tartók; és minthogy az eredeti törvényjavaslat második b) pontja a végrehajtásra nézve is hasonló intézkedést tartalmaz, ezt elfogadhatónak tartók; de ugy az első b) pontot a fentebb jelzett értelemben módosítók, mint a második b) után következő c) pontot (a négy hónapi késedelmesnek végrehajtási illetékkel terhelését) egészen kihagyandónak indítványozzuk. A 76. §-t csekély irályi módosítással, a 77., 78., 79. §-okat változatlanul elfoga­dásra ajánljuk. A 80. §-ban a városi és községi közegeknek nemcsak hivatalból >észlelt*, de esetleg a közönség által »bejelentett*, törvény vagy szabályellenességeit és mulasztásait is birság alávonandónak mondjuk ki. Hogy minden ponton meg legyen az államkincstár érdeke mellett a közönségé is óva. A 81. §-ban a magyar jogszokásnak megfelelőbben a 14 napi határidőket 15 napban java­soljuk megszabni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom