Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

324. szám. 61 A 82. §-ban pedig a községi (városi) közegei: által fizetendő birságra nézve, nem az adó felügyelő teljes önkényére bizott »záros« határidőben, hanem »15 napú záros határidőben kívánjuk a fizetési határidőt megszabni. Az állami végrehajtók intézménye a 83. §-ban van felvéve. Adótiszti minőséggel, egyelőre 3 évi tartamra ideiglenesen, azután — ha alkalmasak — véglegesítve alkalmaztatnának ezek, állandó fizetéssel és nyugdíjképességgel. Tehát a mostani rendszernek egyik fekete pontja, az ideiglenesen felfogadott és igy nem igen minősített végrehajtók alkalmazása, ezeknek sok visszaélése megszűnnék. Ugy hogy a bizottság azon hitben van, hogy ha újabb megterheltetésünkkel nem jár az új rendszer, az minden tekintetben felébe helyezendő a mostaninak. Mert mihelyt az adóközeg a szigorú pénzügyi fegyelem kötelékébe kerül, állandó állását, fizetését féltheti és ezenkívül semmi egyébre nem számithat, iparkodni fog pontosan, lelkiismeretesen teljesíteni kötelességét és ennek főleg az adózók fogják hasznát venni; mert a mesterséges fogások, melyekkel most a népet megfizettetik (halasztás és más czímen) meg fognak szűnni. A mi már most a költség kérdését illeti, a penzügyminister ur előadta a bizottságban, hogy egyelőre minden kir. adóhivatalhoz egy állami végrehajtót kivan alkalmazni. Ezek három osztályú 500, 600 és 700 forintos fizetéssel és 100 frt lakpénzzel lennének ellátva; ugy hogy: Horvátországot is ide véve, az összes költség 150—200 ezer frt lenne, mely teljes fedezetét találná részben a végrehajtási illetékekben, részben azon díjnokok költségéből, kiket az adóbehajtás szünetelése alkalmával, az állami végrehajtók (1. 83. §.) adóhivataloknál, adófelügyelőknél helyettesítenének, illetőleg pótolnának. Minthogy ezeket: a községek,városok, polgármesterek, szolgabirák adójának behajtására, a fővárosban a másutt adóval megrótt adózók ellenében és a vidéken: a szolgabirák és községek kérésére (ezek felelősségére és költségén) alkalmaznák; illetékességi összeütközések ép oly kevéssé fordulhatnak elő, mint mulasztások. így tehát a bizottság a szervezet nélkülözhetetlen szükségét belátván, annak minőségében elég biztosítékot, a költségekre nézve (melyekről a költségvetés alkalmával a penzügyminister előterjesztést fogna tenni) elég megnyugtatást találván, azt illetőleg a 83. §-t csekély irályi módosítással elfogadásra ajánlja. A 84. §-t változatlanul ajánljuk elfogadásra. És minthogy itt értünk a fontos III. rész végére, kívántunk még egy általános sanctiót szerezni a közönség érdekei védelmére, az adókezelés bármely stádiumában történhető és bármely adóközeg által elkövetett visszaélések vagy tévedések utján keletkező megkárosítás vagy költség ellenében. Ezért egy uj 85. %-ban kimondandónak tartjuk azt, hogy a polgároknak igy keletkező kárára és költségére nézve nem csak a kártérítés igénye biztosittassék; de egy- ' szersmind 5—100 frtig menő birság hivatalból, azonnal kiszabassék az illető közegekre, még pedig az alantas közegekre, az adófelügyelö által, felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz és pénzügyi bírósághoz; magára az adófelügyelöre pedig a közigazgatási bizottság által, felebbezéssel a pénzügyi bírósághoz. Tehát a birság és a forumok természete is eléggé bizonyítja, hogy nem bureaukratikus fegyelmi lánczolatban, hanem valóságos közigazgatási bíráskodásban nyujtatik az adóközegek ellenében a biztosíték a közönségnek arra nézve, hogy érdekeit teljes sikerrel védelmezheti. Tovább sem a birságban, sem az eljárásban nem mertünk menni, mert a pénzügyi közigazgatás oly szerény viszonyok' közt élő közegekkel dolgozik, ezek munkájában a tévedés is oly könnyen fordulhat elő, hogy nagyobb szigorral csak alkalmas közegek maradását, illetőleg alkalmazhatását és a pénzügyi közigazgatás gyorsaságát nehezítnök meg. Azt hisszük azonban, hogy igy is elég lesz téve (a mi eddig nem volt) a közönség érdekeinek védelmére a nélkül, hogy a pénzügyi közigazgatás föfontosságú érdeke sértetnék. De ennek megfelelöleg az uj 86. (régi 85.) §-ban is, a törvényhatósági tisztviselők mulasztásaiból eredő károkra nézve is, nemcsak" az államkincstár, de a magánosok érdekében is alkalmazandónak tartjuk az 1870:XLII. t.-cz. VI. fejezetében körülirt eljárást. A 86. §-t (régi 86. §.) egészen kihagyandónak tartjuk; mert az illetékszabásról szóló (1881 :XXXIV.) t.-cz. e tárgyban részletesen intézkedik.