Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.

Irományszámok - 1881-324. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a közadók kezeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

324. szám. 53 biztosítása az adókezelés pontatlanságai és rendetlenségei ellen és az ebből származó zaklatások és visszaélések megakadályozása felöl. És minthogy a pénzügyi bizottság ugy találta, hogy az új törvényjavaslatban sincs — bár elismerésre méltó haladást képez — kellő mértékben elég téve e fontos követelménynek, azért emeljük ezt már jelentésünk elején ki, hogy kijelöljük azt a főszempontot, melyből a törvényjavaslatot bírálni és azon föhiányt, melynek pótlásáról a pénzügyministernek teljes elismerést érdemlő előzékenysége és kész csatlakozása mellett, gondoskodni kötelességünknek ismertük. Előre bocsátottuk ezt a nélkül, hogy kétségbe vonnók azon lényeges javításoknak, az adózó közönségre nézve is fontos előnyeit, melyeket az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmaz. Mert teljesen egyetértünk a törvényjavaslat indokolásának azon állításával, hogy mindaz, a mi az adók pontos befolyását és pontos kezelését biztosítja, egyszersmind az adózók érdekében is van; mert a pontatlan adófizetők késedelmes fizetése, vagy az ellenőrzés és végrehajtás terén elkövetett bármely mulasztásból származó tényleges veszteség közvetve vagy közvetlenül az adófizetők terhére válik. És épen ezért a törvényjavaslatnak nemcsak azon intézkedéseit helyeseljük, melyek különösen az adózó közönség érdekében vannak és ilyenekül ismerjük el: a harmadosztályú kereseladónak három évre megállapítását, az I. oszt. keresetadónál a késedelmi kamat beszüntetését, lerovásának félévre beosztását; elemi csapások esetén több évre terjedhető fizetéshalasztást egyes törvényhatóságok területén; a végrehajtásnál az egyénenként való megintés általánosítását és az igéaykeresetek szabályozását, ingóságoknál a zálogolás sorrendjének pontos megszabását, az adókönyvecskék kiállításának biztosítását, az elévülés elvének pontosabb, szabatosabb alkalmazását, mondjuk: nemcsak ezeket az adózók közvetlen érdekében történő változásokat tartjuk a törvényjavaslatban reájuk nézve előnyösnek, de még több olyan módosítást is, melyek inkább az administratió érdekében állóknak látszanak : milyen az adófelügyelöi intézmény hatáskörének pontosabb megszabása; az adótiszti minősítés mellett állandóan alkalmazandó végrehajtók intézményének behozatala; minden adólerovásnak első sorban a hátralék törlesztésére fordítása; mert az utóbbi a könyvelést egyszerűsiti, a két előbbi pedig a végrehajtást, illetőleg ellenőrzést is sikeresiti ugyan; tehát első sorban a pénzügyi kormányzat érdekében áll; de mégis oly hiányokon segit, melyekből sokszor származott az adózónak zaklatása;' olykor kétszeres megterheltetése. És ha a törvényjavaslatban nemcsak az adófelügyelö, de segédszemélyzete is fegyelmi ügyekben a közigazgatási bizottságnak rendeltetnek alá; ha ezen önkormányzati közeg, az adófelügyelönek az adókivetés terén megnagyobbittatni tervezett hatáskörének megfelelöleg, mint felszólamlási hatóság, jelentékenyen nyer hatáskörben : ennek nemcsak azért örülünk, mert az önkormányzat szerves működése tovább terjesztetik az adóügyben; és az állami • érdeknek is szolgál, de elfogadjuk ez intézkedéseket azért is, mert minden, a mi a fegyelmi eljárást szabályozza és részrehajlatlanná teszi, vagy az adókivetést ott, hol becslésre szükség nincs, állandó közegek hatáskörébe adja (ha másfelöl a polgárok érdekének védelméről kellően van gondoskodva), előmozdítja nemcsak az adókezelés pontosságát, de egyszersmind a polgárok adóügyi érdekét is. Azonban mindenek felébe helyezzük a törvényjavaslatnak azon intézkedéseit, melyek egy oly rendszabálylyal vannak összefüggésben, melyről nem e törvényjavaslat intézkedik, értjük a közigazgatási pénzügyi bíróságot. Mert e törvényjavaslatban is keresztül van vezetve az az eszme, hogy mindabban, a mi nem szorosan vett kormányzati és fegyelmi ügy; tehát annak kivételével, a mi természete szerint nem csak rendes törvénykezés, de még közigazgatási bíráskodás tárgya sem lehet, — minden egyéb vitás ügyben közigazgatási bíróság döntsön végérvényesen ; a polgárok és pénzügyi közegek közt. Egy másik, a t. képviselőház által szintén a pénzügyi bizottsághoz utasított törvényjavaslatban tervet ad a kormány ezen bíróság felállításáról; midőn e törvényjavaslat tárgyalás alá kerül, akkor lesz megítélendő, hogy a tervezett bírósági fórum: hatáskörben, elemeiben és eljárásában lesz-e ugy szervezve, hogy a közigazgatási bírósághoz, pénz-