Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-350. Törvényjavaslat, a biztositási szerződések és ezekhez hasonló jogügyletekből fizetendő illetékekről
350. szám. 325 dés tartamára való tekintet nélkül a befolyó biztositási díjak arányában és a bevétel időpontjához képest befizethessék. A szerződési- illetéken kivül az eddig érvényben levő szabályok szerint a biztosítási díjakra vonatkozó vétbizonyítványoktól a II. fokozat szerinti külön bélyegilleték fizetendő. A biztosított esemény bekövetkezésekor a biztosító intézetek részéről teljesítendő fizetésekről vagy szolgáltatásokról szóló vétbizonyítványoktól az illeték jelenleg szintén a II. fokozat szerint rovandó le. Eltekintve attól, hogy a fennebbiekhez képest érvényben levő illetékek mértéke a biztositási üzletnek mindinkább mutatkozó nagyobb fejlődésével és a biztositási jogügyletekből a biztosítottakra háruló előnynyel kellő arányban nincsen, sőt, a mint alább kimutatom, az illetékezés jelenleg alkalmazott módozata az illetékköteles feleket aránytalan mértékben éri, — a törvényjavaslat a biztosító intézetek érdekében egy másik hátrány elhárítására is czéloz, mely az intézeteknek a lerovandó illetékekre vonatkozó számviteli eljárását felette terhessé teszi. Ugyanis a most érvényes eljárás szerint a biztosító intézetek kötelesek minden egyes díjbevételi tételtől az illetéket külön-külön a II. fokozat szerint leróvni s e tételeket — melyeknek száma nagyobb intézeteknél végtelen — havonkint külön naplókban kimutatni. E kimutatások tömege által nemcsak a pénzügyigazgatás ellenőrzése nehezíttetik, hanem az illető biztosító intézetekre is oly munkateher rovatik, mely jelentékeny költséggel vau egybekötve. E szembeszökő hátrány a törvényjavaslat azon intézkedésével szüntettetik meg, hogy a biztositási ügyletek százalékos illetékkel rovatnak meg oly formán, hogy a biztosító intézeteknél az illeték tárgyait képező egyes bevételi tételeknek bizonyos időszakra (évnegyedre) terjedő együttes összege vétetik az illeték alapjául, mi által a számítás és az intézetek részéről beszolgáltatandó kimutatások elkészítése lényegesen könnyebbül. Említettem fentebb, hogy a biztosító ügyletektől a jelenleg érvényes módozat szerint kirótt illetékek a biztosított feleket aránytalanul érik. E körülmény megvilágítása okáért rá kell mutatnom arra, hogy az illeték II. fokozatának alapját ;képező 5 Ae (0'3125) százalékos mérték csak az illeték alá eső nagyobb összegeknél, nevezetesen: 20 frttól felfelé felel meg a fokozat alapelvének, holott a kisebb összegekre szabott illeték az 5 / 16 °/°-nál jóval magasabb százalékot képvisel. így pl. a 7 kros bélyegilleték (a II. fokozatnál) 2 frtos értéktől 3'5%-os, 5 frtos értéktől l-4°/«-os és 14 frtos értéktől 7*%-os tételt tüntet fel. Ebből kitetszik, hogy kisebb értékekre vonatkozó szerződésekért és vét-bizonyitványokért a jelenleg lerovandó bélyegilletékek sokkal magasabbak, mint a nagyobb értékű ügyleteknél. A tapasztalás szerint az emiitett módozat mellett lerótt illetékek az egyes biztositási üzletágazatoknál a befolyt biztositási díjaknak a következő százalékát mutatják és pedig a nem kölcsönös biztosító intézeteknél: az életbiztosításoknál 1-3—1*5 9 /°, — a tűzkár biztosításoknál közel 1%, viszontbiztosításoknál 05 0 /« és szállítmánybiztosításoknál 0-31 0 /*, végre a kölcsönös biztosításoknál: az életbiztosításra nézve 0.6°/<>, a tűzkárbiztositásoknál 0.4°/°-ot. Az előadottakból kitűnik, hogy a törvényjavaslat <jzélzata, habár az eddigi illetéktételek általános emelésével is egybe van kötve, — a biztositási üzleteknek hátrányára egyáltalában nem lehet és a biztosított felekre nézve terhes következéseket nem szülhet. Egyébiránt körültekintve a külföldi törvényhozások hasonló intézkedéseiben, azt tapasztaljuk, hogy ott a biztositási ügyletek újabb időben egyáltalán magasabb illetékekkel rovatnak meg, mint a melyek eddig nálunk vannak érvényben. így Angolhouban, Francziaországban, Poroszországban, Szászországban, továbbá Bajorhonban a biztositási szerződésektől jobbára a biztosított tőke után 1—3 és ennél több ezertőli, tehát részint magasabb, részint alig kisebb illetékek rovatnak ki, mint azok, melyek a törvény-
