Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-343. Törvényjavaslat, a felebbvitel korlátozásáról a kir. járásbiróságok hatósági körébe utalt büntető ügyekben
343. szám. 299 Melléklet a 343. számú irományhoz. Indokolás, „a felébb vitel korlátozásáról a kir. járásbíróságok hatósági körébe utalt büntető ügyekben" szóló törvényjavaslathoz. A magyar^büntetö törvények életbeléptetéséről rendelkező 1880. évi XXXVI. törvényczikk 44. §-a a királyi járásbiróságok hatáskörébe utalt vétségek eseteiben az eljárásra nézve a kihágási ügyekben eddig követett szabályokat jelölvén ki továbbra is irányadókul, ezek szerint pedig a gyakorlat a felebbvitelnek korlátokat nem szabván; úgyszintén e törvény 43. §-a a királyi járásbiróságok hatásköréhez tartozó kihágási ügyekben a másodbiróság Ítélete ellen az ezen §-ban megjelölt esetekben a felebbvitelnek helyt adván — mind a vétségi, mind a kihágási ügyek felébb vitel esetében, a királyi Curia mint harmadbiróságnak felülvizsgálat tárgyátképezik. Kétségtelen, hogy a harmadbirósági felülvizsgálat tárgyát képező bűnügyek száma évről évre folytonos növekedésben van. Ugyanis bűnügyekben, a legfőbb itélőszéknél 1881. évi június hó végéig . . 5478, mig a királyi Curiánál 1882. évi június hó végéig már . 8718 ügyszámot mutat a bejövetel, tehát a folyó 1882. évben a beadványok száma . . . 3240-nel több, mint az előző 1881. évben. Az ügyforgalom már ez év első felében ily jelentékeny számmal szaporodván, — annak szükségszerű következménye a hátralékok növekedése is, s előre látható, hogy az év végévela királyi Curiánál a bűnügyek nagymérvű szaporodásával fogunk szemben állani. Szükségtelen jelezni azon hátrányokat, melyek az igazságszolgáltatás gyakorlatára háramolnak az ügyhátralékok ijjesztő mérvben való növekedése folytán, s azzal szemben, hogy nem is áll fenn annak reménysége sem, hogy a legmegfeszitettebb tevékenység mellett is a jelenlegi viszonyok között az elintézett bűnügyek száma kellő arányba lenne hozható az érkező bűnügyek számával. Miután pedig az ország jelenlegi pénzügyi helyzeténél fogva a királyi Curia birói létszáma az ügyforgalomnak megfelelően nem szaporítható, de másrészt tekintve, hogy kedvezőbb pénzügyi helyzetben levő államokban is a kisebb jelentőségű ügyek birói elintézése sem láttatik el mindazon garantiákkal, melyek nagyobb fontosságú ügyek elintézésére nyújtatnak: egyedül a jogorvoslatok korlátozása szolgáltathatja azon módot, mely által a bűnvádi ügyeknek a királyi Curiához oly nagy számban való feljutása meggátolható. Gzélszerű volna ugyan a királyi járásbiróságok hatáskörébe tartozó bűnügyeknek a másodfokban való elintézését egyes kijelölt első folyamodású törvényszékekre bizni, — de miután a felebbviteli rendszernek ós ezzel járó bírósági szervezetnek ily kiterjedésű megváltoztatása 38*
