Képviselőházi irományok, 1881. IX. kötet • 303-351. sz.
Irományszámok - 1881-325. „A köztisztivselők minősitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése
325. szám. 133 latnak előfeltételét képezi; tekintve továbbá, hogy egymagában az államtudományi államvizsgának minősítő jellege elkerülhetlenül szükségessé teszi, hogy akár ezen, vagy akár ennek előfeltételéül kitűzött valamely alapvizsga tárgyai közé a tételes jogtudomány bizonyos szakmái is felvétessenek már azon okból is, mert a közigazgatási tisztviselőknek nagy része fontos birói hatáskört gyakorol s igy mulhatlanul szükségesnek mutatkozik a jelen vizsgarendszert e törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekkel összhangba hozni, — a bizottság megnyugvással fogadta a közoktatásügyi minister úrnak azon kijelentését: hogy a jog- és államtudományok vizsgálati rendszerét ezen alkotandó törvénynyel összhangzólag fogja rendeleti utón szabályozni. Nem kevésbé fontos kiegészítését képezi a törvényjavaslatnak a bizottság azon elvi álláspontja, mely az iskolai, vagyis az elméleti képzettséget egymagában elégségesnek nem tartja s ezért az önálló vagyis intéző hatalmi körrel felruházott főbb hivatalok betöltésére a gyakorlati képzettség igazolását is szükségesnek tartván, — az ez iránt a kormány és ministerelnök hozzájárulásával megállapított és a bizottság által tisztelettel beterjesztett szövegezés 23—30. §§-aiban foglalt rendelkezéseket a t. ház kiváló figyelmébe ajánljuk. A bizottság kiváló fontosságot tulajdonit ezen álláspontjának; de egyúttal kénytelen bevallani, hogy a mily feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a szabályszerű elméleti képzettség megszerzése után meghatározott tartamú gyakorlati szolgálat alapján egy külön gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letételével igazoltassék a közigazgatási hatóság Önálló gyakorlatára megkívántató ismeret, kellő itélö tehetség és avatottság, — ép oly nehéz volna a megfelelő tapasztalatok hiányában e gyakorlati vizsgának már mostani törvényhozási szabályozása. Beható eszmecsere tárgyát képezte a bizottságban nevezetesen azon kérdés, hogy vájjon e gyakorlati vizsga a közigazgatás egész körét felölelő egységes vizsgaként szerveztessék-e, avagy tekintettel a közigazgatás különböző ágazataira, szakvizsgákra osztassék? Kétség nem merült fel az iránt, hogy a többnemű szakvizsgák rendezésénél is, bizonyos mérvben, t. i. a közigazgatás alapját tekintve, a vizsga tárgyainak egységes alapja is mellözhetlen; de másrészt ép a gyakorlati irány megóvására, nehogy a vizsgának általános kerete által a czél tévesztessék, — megfelelt a bizottság a kormány azon kívánalmának, hogy ne alkottassák praejudicium az által, hogy csakis a közigazgatás egész körét felölelő egységes vizsga szervezése rendeltetik; hanem már azon okból is, hogy azon időközben (30. §.), mig e gyakorlati vizsgának állandó rendezése törvényhozás utján lesz eszközlendő,— lehetővé tétessék mindkét irányban tapasztalatot szerezni, elvi utasitáskép azon megállapodásra jutott a bizottság s bátorkodik azt a t. háznak is elfogadásra ajánlani: hogy a kormánynak adandó felhatalmazásban (24. §.) utasíttassák e gyakorlati vizsgának olykép leendő berendezésére, hogy az arra jelentkező által a gyakorlati képzettség minősítése vagy a közigazgatás valamennyi ágára, vagy csupán a közigazgatásnak általa választott egyik vagy másik ágazatára nézve legyen megszerezhető. Ezen főbb szempontok jelzése után mellőzve a csekélyebb s néhol inkább az értelem szabatositására vagy nyelvészeti javításokra vonatkozó módosításokat, a bizottság ezen jelentésében csak a javaslat azon részeire akarja a t. ház figyelmét felkérni, melyeknél a kormány által előterjesztett javaslat tartalmára tett többé-kevésbé beható változtatásokat. Ilyenek: Az I-ső §. b) pontjának azon kitétele helyett: »ki bűnvádi kereset (helyesebben bünvizsgálat) vagy büntetés alatt nincs*, — tekintve, hogy a bűnvizsgálat csupán csak gyanuok alapján is elrendelhető s igy kivált tiszti választáskor könnyen alaptalan üldözésre szolgálhat alkalmul, — a bizottság a vád alá helyezés, továbbá a pénzbüntetés hatályának kizárásával egyedül a szabadságvesztés büntetésének kitételével vél nagyobb biztosítékot nyújtani. A 3-ik §. módosítására vonatkozólag szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a bizottásg itt a közigazgatási tanfolyamnak felemlitésével nem kíván a kormánynak messze terjedő
